Dankó Imre (szerk.): A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára (Gyula, 1960)

Helytörténet - Köpösdi Vera: Az 1906. évi békési aratósztrájk

A belügyminisztertől kért 760 tartalék munkást azonban a gróf nem kapta meg. Ui. az „gondolva a többi területekre is” először csak 400 kárpátukrán munkást küldött a mezőhegyesi sztrájktörő-telepről. Minden állomáson katona­ság őrizte a sztráktörőket, különösen a békési állomáson. Bizonyosan összeüt­közéstől tartottak. „A békésiek azonban csak némán nézték a bevonulást.” Nem is tehettek mást! Egy egész század katonasággal és a csendőrökkel puszta kézzel nem szánhattak szembe! Az elzártak, de az el nem zárt sztrájkolok sem voltak hajlandók később sem felvenni a munkát. Ezért a belügyminiszter még 240 pótmunkaerőt küldött az uradalomnak, úgyhogy ez a 640 pótmunkás végezte el azután az aratást a békési uradalomban. Kecskeméti Ferenc országgyűlési képviselő interpellált az elítélt békési aratók ügyében a képviselőházban, Darányi belügyminiszter azon­ban valamennyi megjegyzésre kitérő választ adott vagy cáfolta azokat.3 A június 29, illetve 30-án kezdődő Békés környéki aratósztrájk nemcsak az 1906-os, hanem az 1905—07-es éveknek is a legnagyobb aratósztrájkja Békés megyében. A mozgalom révén teljes szakítás következett be a munkaadó és a mun­kások között. Gróf Wenckheim nem volt hajlandó elismerni a sztrájkolok jogos követeléseit, inkább felbontotta a szerződést, illetve egyszerűen elzáratta a mun­kásokat. Nem csoda, ha e sikertelen kenyérharc után elkeseredtek a „békési magyarok”, s a következő év tavaszán „készülnek” „el Békés megyéből”. Ezen a címen közöl ui. egy cikket a Békésmegyei Közlöny. Ebből megtudjuk, hogy a békésiek ott akarták hagyni szülőfalujukat, hogy elmenjenek az országnak bármelyik távoli zugába új életet kezdeni. Ezeknek az embereknek nem volt erejük ahhoz, hogy itthagyják az országot, de onnan — ahol sikertelenül pró­báltak maguknak emberibb megélhetést biztosítani — elkívánkoztak, még ak­kor is, ha ott is hasonló feltételek között kell élniök. Még az uralkodó osztály szemszögéből ítélő Békésmegyei Közlöny is kénytelen volt megállapítani: „Aki ismeri a magyar parasztnak azt a mélységes ragaszkodását, amellyel szűkebb hazája, szülőföldje iránt viseltetik, az megérti, mennyi elnyomott fájdalom, milyen keserűséges elhatározás rejlik ebben a szándékban. Súlyos szociális bajoknak, kemény erkölcsi tusakodásoknak kellett megérlelniök azoknak a békési magyaroknak az elhatározását, akik azzal a kéréssel fordultak a föld­művelésügyi miniszterhez, jelölje ki azokat a helyeket, ahol telepítéseket kíván­nak eszközölni, mert ők igen sokan vannak, akik ki akarnak települni.4 Békés megyén belül tehát Békés községben, illetve környékén volt a legtöbb mozgalom. A birtokstatisztika megadja ennek a magyarázatát! A békési járás földterületének 30 százalékát 6, 1000 holdon felüli birtokos tartotta kezében. Békés község határának pedig 44 százaléka volt 1000 holdon felüli nagygaz­daság. Egyedül Wenckheim Frigyesnek 19 165 holdja volt Békés határában. Érthető tehát, hogy a járáson belül miért Békés községben lángolt fel a legtöbb mozgalom. A békési aratósztrájkon túlmenőleg is, az 1906. évi mozgalmak méretére, erejére általában jellemző a Szakszervezeti Értesítő kimutatása, amely szerint Békés megyében június közepétől július közepéig több munkást „hurcoltak” börtönbe, mint az ország többi megyéiben együttvéve.5 A börtönök szőkéknek bizonyultak és ólakba, istállókba, pajtákba, magtárakba zárták el az embereket. 1907-ben már megosztottság következett be, levertség vett erőt a munkások egyrészén. Az arató- és cselédsztrájkok száma erősen megcsappant, és ezek sem érték el az előző évi sztrájkok méreteit. A munkások látták, hogy bérharcuknak nem sok eredménye lett, s elkeseredtek. De szerepe volt a földmunkásmozgal­mak visszaesésében annak is, hogy nagyon sokan — föltehetőleg a legöntudato­­sabb munkások — kivándoroltak. „Éhes magyaroknak nem futja a kedvük, Míg 3 A békési mozgalom leírása a Béikésmegyei Híradó 1906. júl. 3.; Békés, 1906. júl. 6.; Békés, 1906. júl. 15.; Békés, 1906. júl. 29.; Békés, 1906. júl. 5.; Békésmegyei Híradó 1906. aug. 1. számai, va­lamint a Képviselőházi Napló 1 1906. júl. 15-i ülésről szóló beszámolója alapján. 4 Békésmegyei Közlöny 1907. május 12. 5 Békésmegyei Híradó 1906. okt. 30. 6 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom