Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849

- 53 -azt az úrbérrendezés is országosan szabályozta#de méginkább az, hogy ritkád fogadja el valaki ismételten as a biróságot.

A falugyűlés összehívása körülményes. A megjelenés a jegyzőkönyvben lévő aláírások alapján cc. 25 %-ob. 1849 májusában úgy határoztak, hogy az ügyek gyorsabb elintézése végett képviselőket választanak a népgyülések helyett. A község három tizedéből 8-8 képviselőt, összesen 24-et választottak. Nem határozta meg az elöljáróság, hogy milyen feltételek alapján lehet valaki képviselő. Ez a "képviselőtestület" az elöljárósággal együtt határozott a fontosabb ügyekben. A sza'badságharc leveréséig és az osztrák szervezésű közigazgatás életbeléptéigt:két alkalommal jött össze. Junius 28-án az árenda megfizetéséről volt szó. 1848. évre vonatkozólag már korábban is úgy határoztak, hogy azt három egymás után következő évben kell kifizetni. De nem egyenlítették ki az 1849. évi adósságukat sem. A bérösszeget úgy biztosították, hogy úgy a belső, mint a külső legelőn lévő szarvasmarhák után 10-10 Pt-ot vetettek ki.Aki nem fizetné meg a kivetett összeget, árverezik. A következő napon az újonnan választott jegyzővel, Soltész Andrással megkötött szerződést mutatta be az elöljáróság a képviselőtestületnek /110/.

A képviselőtestület munkáját az osztrák önkényuralom szakította meg. Szeptember 8-án már a palotai kerület cs. kir. szolgabirája juttatta el 1. sz. utasítását, amelyben a császári hadsereg felszerelésének szállítására rendelnek ki szekeret a községektől /111/. Október 3-án pedig a régi elöljáróság helyébe választás mellőzésével László Károly szolgabiró kinevezte Koszka Jánost bírónak, Laukó .Györgyöt törvénybírónak, Siller Gábort esküdt-gazdának, Luda Mihályt, Zelraan Jánost esküdtnek. Koszka és Laukó vonakodtak a kinevezést elfogadni és mindenféle ellenvetéseket tettek, amelyeket a szolgabiró nem fogadott el /112/.

Az elöljáróság tagjai a település módosabb lakosai közül kerültek ki. Ondrusz János, Rik András, Koszka János, Bodonyi István, Kohán Mátyás, birók, akik közül Koszkát és Riket kétszer is megválasztottak erre a tisztségre. Llpták János, Laukó Pál, Farkas József, Urbantsók János, Muránszki Antal, Varga János, Péter Márton, Matuska György, Tyeply András, Schwihrann Pál az e8küdti, adószedői vagy árendaszedői tisztséget töltötték be. A felsoroltak 1836-1849 között vállalták az előljárősági tagságot. Szinte kivétel nélkül a szessziós bérlők közül kerültek ki. 1843 után egy-egy szesszió nyolc vagy 12 holdból állott, azelőtt az egész szesszió 64, a fél 32 holdból. Megjegyezzük, hogy az 1843. évi rendezés alkalmával 367 bérlőt Írtak össze, akik közül 211 bérlőnek van 8-12 hold bérlete. 1 holdon aluli, tehát csak belső telke és kertje 156 bérlőnek van. A lakosság 42.5 %-e. szántóföld nélküli házas vagy házatlan zsellér, akiknek a helyi vezetőségben nem volt képviselete. Több falugyűlés résztvevőinek nevét is ismerjük, elvétve akadt köztük szántó nélküli lakos. Nem indokolatlan a feltevésünk, hogy belsőtelkes lakosnak szava sem lehetett a falugyűlésen, választható sem volt az e-