Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)

- 85 -nem is, de utódai kiszorulnak a föld birtokából. Ezen tóke verseny folytán a kisbirtokosok ás kisiparosokra nézve azon súlyos terheket, melyeket éreznek, ne a bérmunkások bérviszonyaiban keressék, hanem a magán nagy tőke elhatalmasodásában.- Kedves munkás testvérek! Jertek a Munkásegyletbe, sorakozzatok, egyesüljetek és testvéresüljetek az igazságért. - Iratkozni minden nap lehet az egyesületi helyiségben.

Az Elnökség" /44/.

Közismert országos viszonylatban is, hogy ezeknek az éveknek, s a későbbieknek is nagy földmunkás problémája volt az "uzsoramunka", ami anynyit jelentett, hogy a feles, harmados föld megmunkálása mellett különböző, szinte feudális jellegű szolgálraányokat kellett teljesíteni /ingyen napszám, ingyen kenyérsütés a gazdának, csirke, stb./.

Mikor kellőképp megerősödtek az orosházi és környéki munkásszervezetek, felléptek az uzsoramunka ellen. A csorvási munkások megállapodtak, hogy kukoricaföldeket csak úgy fognak fel harmadából, ha a föld tulajdonosa nem kiván uzsoramunkát. A földtulajdonosok, persze megkisérelték "kiváltságaik" biztosítását és nem akarták elengedni a "robotot", s egynéhányan bementek Orosházára és kinálgatták földjeiket az emberpiacon, de az orosházi földmunkások sem vállalkoztak /45/.

A szervezkedés tovább folyt a Viharsarokban. 1891 márciusában Nagyszénáson alakult munkáskör. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban irja a helyi laps

"A munkásosztály Békés megyében nagyon mozgolódik. Most még csak az előkészületekkel, a Munkáskörök alakításával van elfoglalva, s ha ezekkel készen lesz, bizonyára mindent megtesznek érdekeik megóvása végett. Békésben eddig Orosházán, Csorváson, Bánfalván, Csabán, Berényben alakult"Munkáskör" /46/.

1891-ben Tótkomlóson és Pusztaföldváron is alakult Munkáskör. Ez már túl sok volt a helyi kizsákmány dóknak. Elhatározták, hogy egyenkint felszámolják a munkásszervezeteket. Csorváson kezdték:

"Az elöljáróság figyelemmel kisérte a Munkáskör működését, s m_dőn már többrendbeli bizonyíték volt kéznél a csendőrséggel megindittatta az előnyomozást a kör vezetői ellen, s kitűnt, hogy a Munkáskör főcélja az, hogy az egész megyében ilyeneket alakítsanak, mely egyletek azután megszabnák a munkabért és munkaidőt, s igy a munkaadókat kényszerhelyzetbe hozván az egyletek által megállapított fizetésre kényszerítsék. Már meg is állapították a napszámot:

Fizessen a gazda télen minden órára 10, ősszel-tavasszal 15, nyáron 20 krajcárt, s munkába csak az állhat, akinek az egylet megengedi.

Mint hirlik az egyleteket a hatóság fel fogja oszlatni" /47/.