Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Dezső: Az orosházi agrárproletár mozgalom kezdetei (1867-1891)
- 86 -Időközben Gyulán is nagy érdeklődéssel latolgatták a munkások egy Munkáskör megalapításának tervét /48/. Ahogy közeledünk a véres összecsapás időpontjához, mely idézett forrásunk megjelenésének időpontjától mindössze egy hónapra rá történt, úgy erősödik a hatóságok és helyi uralkodó rétegek összmunkája a körök végleges felszámolására. Nyíltan ir erről a helyi laps -"A Munkáskörök életének napjai meg vannak számlálva, ha ezen az utón haladnak tovább, melyen elindultak. Békés megye alispánja rendeletet adott ki a főszolgabíróknak és Gyula város polgármesterének,melyben utasítja ezeket a Munkáskörök szemmeltartására,mert a Munkáskörök cége alatt lappangó titkos cél, a társadalom, a birtokosok és blrtoktalanok közt létező békés viszonyok,Így a közrend és béke felforgatásának rugóit rejti magában. Felhívta a figyelmet arra is,ha a földmunkások mezei munkát szerződéssel elvállalni nem akarnak»gondoskodni fog az ország más vidékéről jóravaló munkások behozataláról" /49/. A kialakult helyzet megérett a döntésre. E döntést mind a munkások, mind a hatóságok a közelgő május 1-i munkásünneppel hozták kapcsolatba. Április 12-én a földmunkások gyűlést hirdettek a Munkáskör helyiségébe, melyen a SZDP helyi szervezetének megalakítását, a munkaidő leszállítását és a május 1. méltó megünneplését tárgyalták meg /50/. E gyűlés után a helyi lap felméri a munkásmozgalom eddigi útját, s igyekszik a pártatlan békebiró szerepét játszani. Elmondják, hogy a Békés megyei földmunkások igen rövid idő alatt erőteljesen szervezkedtek és elkeseredett harc fejlődött ki köztük és a birtokosok között. "Csordultig van mindkét részről a pohár". A birtokosok panaszkodnak, hogy nem lehet bírni a munkásokkal, a munkások pedig azt panaszolják, hogy páriáknak, barmoknak nézik őket a birtokosok, bármennyit is dolgoznak - kevesellik, a harmados földek negyedesekké váltak a sok "jobbágyrobotmunka" miatt. A lap panaszkodik, hogy a dolgok elfajultak és ennek okát a főszolgabíró és alispán beavatkozásában látják, akik kijelentették, hogy a munkásoknak nincs szükségük olvasókörre, mert ha a dologból hazamennek nem olvasniuk kell, hanem erőt gyűjteni a másnapi munkára. A munkásosztály elleni hajszának szenvedő részese Horváth András csorvási lakos, aki a csorvási földmunkás kör elnöke volt és családjával együtt illetőségi helyére: Orosházára toloncoltak /51/. A lap, hogy pártatlanságát bizonyítsa közli az Orosházi Munkáskör elnökségének Kiáltványát a Békés megyei földbirtokosokhoz és a hatóságokhoz: "T. Munkaadók! Tömérdek az a vád, mellyel minket földmunkásokat illettek, de amilyen tömérdek, olyan alaptalan és igazságtalan.
