Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
- 51 -tő határozata után felhatalmazták az elöljáróságot, hogy közöljék az Ugye a magyáva1 ás folyamodjanak a királyhoz, hogy nem vállalják a termesztést, nem óhajtanak dohénykertész-teleppé válni. Megbízták a bírót, az egyik esküdtet áa a jegyzőt, hogy szerezzenek utlevelet ás Induljanak Bécsbe. Muránazkl eskfJdtblró Budán a kamaránál jalantaa az ügyet /102/. falugyűlés határozott 1840-ben a jegyzőnek, a lelkésznek ás a tanítónak kimérendő föld nagysága falói, azzal a kikötéssel, hogy a föld után járó terheket ők la megfizetik és a falugyűlés határozata az uradalom jóváhagyása után láp életbe. A jegyzőnek 1 telket, a lelkésznek és a tanítónak 1/2-1/2 telket jelöltek kl A03/. falugyűlésen határoztak 1840-ben Raksányi Imrének, a falu első jegyzőjének Illetményföldjéről Is. Faksányival a megtelepedés évében, 1816- ban szerződtek a pitvaroslak. Raksányi mint tanító Is működött és Írásbeli tevékenységével elősegítette a puszta megszerzését. Ezért tiz holdat engedtek át neki addig, míg a puszta használatában lesznek. 1823-ban az elöljáróság megújította a szerződést. Rakaányinak segítettek házat építeni. A tiz hold föld birtokában volt 1834-ig, amlkoris a közmég a földet elvette, mert Raksányi az év egy részét lagybecskereken, tanítóskodással töltötte. 1840 szeptember 5-án a falugyűlésen névszerinti szavazással döntöttek, megadjáke Raksányinak a tiz hold földet, vagy near?A névszerinti válaszokat Is jegyzőkönyvbe foglalták. A lakosok többsége agy határozott, hogy nem adnak neki semmit. Amíg a község érdekében munkálkodott, megfelelő juttatásban volt része /104/. A peres ut állott azután Raksányi rendelkezésére, amelynek kimenetelét nem ismerjük. A jegyző személyének fontossága Pitvaroson inkább előtérbe került, mint máshol. A jegyzőnek vezetnie kellett a telepesek harcát állandósításuk érdekében. Ismernie kellett a harc minden mozzanatát és a siker érdekében érveket kellett felhoznia. Ilyen jegyzője volt a községnek Maior Károly.Jegyzősége 1836-1848-ig épp a kösségesltésért folyó küzdelem időszakára esett. 1841-ben a falugyűlés előtt kötötték meg az egyezséget a jegyzői lakásnak községháza céljára való átadására. Ugyanakkor Malőr Károlynak a háza felépítéséhez segélyt adtak /105/. 1845 március 4-én ismét rendezték a falugyűlésen a jegyző járandóságát. A megye rendelete alapján elvették a tiz hold földet és természetbeniekben, valamint 538 Pt-ban állapították meg az évi bért /106/. Maior 1849-ig vezette a jegyzői munkákat. 1849 március 17-én a község elöljárói és az összegyűlt lakosok Kovács Sándorral szerződtek. Évi fizetését 530 Pt-ban állapították meg, lakást és kertet adtak, a végrendeletek és szerződések Írása után 1 váltóforintot számolhatott fel /107/. 1849 április 17-én a falugyűlés határozott arról,hogy az 1848-ból elmaradt haszonbért három év alatt fizethetik ki /108/. A falugyűlésen húztak sorsot a katonai szolgálatra kerülő 18 évet betöltött ifjak nevéről is
