Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az urbérésítésért 1816-1849
- 52 -A községi önkormányzat fejlődését úrbéres községekben gátolta az uradalom nyomása. Az uradalom határozta meg a községi szervezetet a megye küldötteivel együtt. Érdekellentét csupán abban volt köztük, hogy mindkét szerv a maga befolyását akarta biztosítani akár a falugyűlésen, akár az előljáróságon keresztül. Az elöljáróság beszedte a kamara és a megye részére kikötött járandóságokat. A falugyűlésen ezek eredményéről az elöljárók beszámoltak. Az elöljáróság és méginkább a biró az úrbéres községekben a gazdasági feladatokat is elvégezte a földesur részére és ezáltal a biró mindinkább a földesur gazdasági megbízottja lett,aki a földesúri parancsot közvetítette. Beszedte a jobbágyok adóját, őket urdolgára hajtotta, sőt ellenőrző feladatokat végzett a majorsági gazdálkodásban is. Az önkormányzat hanyatlásának az úrbéres községekben elsősorban az az oka, hogy a biró a közösség érdekének képviselete helyett, a földesur akaratának közvetítője lett. Pitvaroson némileg másképp állt a helyzet. Itt a falugyűlés és az általa választott elöljáróság egyértelmüleg és folytonosan a lakosság érdekében dolgozott és ezért állandóan szemben állt az uradalommal.Ebben a küzdelemben támaszt talált a megyében, a megyei nemesi közgyűlés által választott tiaztviselőkben.A megyének is az volt az érdeke, hogy a kamara megváltoztatván a település jogi helyzetét, urbéresiti a községet, azzal ők is több hasznot húzhatnak a községből.A kamara épp ezért akaratának keresztülvitelében a vele szemben álló szervet igyekszik elsorvasztani. Amikor 1842 november 12-én a biróválasztásra nem küldte el képviselőjét, ezzel az volt a szándéka, hogy a telepesek harcát vezető szerv, az elöljáróság működését megbénítsa. Ekkor jutott válságba a telepesek önkormányzata. Igénybe vette a telepesek szervezetét az állam és a vármegye is.A felülről érkező rendeleteket a községi elöljáróság hirdette ki és hajtotta végre. Az elöljáróságnak szerep jutott az adók kivetése és behajtása körül. Aaig az úrbéres községekben a földesúri, a vármegyei és a királyi hatalomnak egyre fokozódó igényei az önkormányzat szerveit olyan mértékben terhelték, hogy a falu érdekeinek szolgálatára már nem maradt idejük,addig a pitvaros! elöljáróság figyelmének központjában az érdekvédelmi harc állott az uradalommal és a felsőbb kormányszékekkel szemben is.A bírói tisztség azért miként az úrbéres jobbágyközségekben, Pitvaroson sem volt kapós.Többször e- 1őfordult, hogy a választás alkalmával a kijelölt személy azt kérte, hogy hagyják ki a jelöltek listájáról, mert egyedülálló személy, nem családos, nincs segítsége gazdaságában. A falusi bíróság Pitvaroson a birói botnak és a pecsétnek a falugyűlésen való átadásával kezdődött, mindez társadalmi tekintélyt, hatalmat jelentett a közösségben.Egyebet semmit,mert a közterhekhez neki is hozzá kellett járulnia.Elég terhes feladat volt a bíróság és az előljáróságl tagság.Bizonyltja, hogy csak egy évre választják őket, amiként /109/.
