Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Temetkezési szokások Orosházán

- 444 -Amikor a pap elindul, a templomban a kisharanggal csönditeni szoktak. Ennek a harangszónak az a jelentősége, hogy a temetésen résztvevők ekkor szoktak elindulni otthonról, hiszen mire a pap odaér, ők is odaérnek. A halottas háznál ettől a harangszótól kezdve valaki a kapuból lesi a pa­pot, hogy jön-e, a temetkezési vállalat dolgozói pedig lezárják a koporsót. Régebben szegekkel erősítették össze a koporsó alsó részét és fedelét, ez azonban nagy zajjal járt. Ma már előre kifúrják a koporsót, és facsavarral rögzitik a fedelét az aljához. Mikor ez megtörtént, kiteszik a ravatalt az udvarra a székekkel es a padokkal együtt, és a pap, valamint a kántor szá­mara kis asztalt helyeznek a ravatal lábához. A koporsót úgy helyezik el a ravatalon, hogy a halott arccal a pap felé nézzen. A közvetlen hozzátarto­zók kétoldalt a halott mellett ülnek, vagy a ravatal fejénél. Az első sor­ban a család, majd soronként az ismerősök, szomszédok ülik illetve állják körül a koporsót. A búcsúztatás a kántor három-versszakos énekével kezdődik. Ezután a lelkész mond imát, majd igét olvas, és az ige alapján prédikációt mond,a­­„ melyben megemlékezik a halott életéről is. Prédikációja azzal végződik,hogy vigasztalja az ittmaradókat, hogy van örök élet,van feltámadás Krisztusban. Ezután következik a halott búcsúja a családtól, rokonságtól, ismerősöktől, majd elmondják közösen a Miatyánkot,és a kántor éneke zárja be a gyászszer­­tartást. A búcsúztatás után a koporsót és a koszorúkat, virágcsokrokat a temetkezési vállalat emberei viszik ki a gyászkocsira. Ők erre az alkalomra egyforma ruhába öltöznek, és mint gyászvitézek kisérik a kocsit /26/. A halott kisérésében Orosházán nem alakult ki olyan rend, mint pl. a zombai temetéseknél van. Ott az a rend, hogy a gyerekek mennek elől a fej­fával /vagy kereszttel/, utánuk a férfiak hosszú sorban, majd a koporsó, és úgy az asszonyok /27/. Zombán érdekes megfigyelni azt is, hogy a temetések" igen népesek. A falu lakói szerint azért van ilyen - a húsvéti körmenethez hasonlítható - temetés, mert titokban nyilvántartják, hogy ki van ott a te­metésen. Egy-egy temetés ilyenformán az egész faluközösség megmozdulása. 0- rosházán - érthető módon - csak a rokonok, utcabeli ismerősök, munkatársak, és olyan idősebb asszonyok vesznek részt a temetéseken, akik szeretnek te­metésre járni. Ezek mindent tudnak; hogy ki mikor halt meg,hogyan temették, ki temette, hogyan siratták, stb. /28/. Városban mo3t már nem igen szokás, de régebben általános volt, hogy amerre a temetési menet elhalad, az embe­rek megállnak, a gyalog járók is, a jármüvei közlekedők is, és leveazik a kalapjukat, sapkájukat: köszönnek a halottnak. Szokás volt az is, és a vá­ros külső részeiben még mo3t is megvan, hogy ha egy üzlet vagy műhely előtt halad el a temetési menet, amelynek a tulajdonosa jó ismerőse volt a ha­lottnak, de elfoglaltsága miatt nem mehet el a temetésre,arra az időre be­zárja az üzletet vagy műhelyt,amig előtte a halottas menet elhalad,vagy pe­dig kiáll az ajtó elé,hogy elbúcsúzzon a halott ól.Háztól való temetéskor ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom