Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Beck Zoltán: Temetkezési szokások Orosházán

- 445 -gebben általános volt, ma mar csak előfordul az a szokás,hogy a gyászkocsi— val egy pillanatra megállnak a testvér, nagyszülők, vagy más rokon háza elott, ha éppen arra visz az ut.Van, aki azt kivánja, hogy vele majd a templom előtt menjenek el. Ilyenkor itt is megállnak egy pillanatra /29/.Amikor a halottas menet a temető kapujához ér, megkonditják-a lélekharangot, amit egészen addig húznak, mig a menet a sirgödörig nem ér.

Mig a halottat a temetőbe kiviszik, otthon marad egy-két szomszédasszony, hogy a házra vigyázzon, és elvégezze azokat a munkákat, melyeket a hagyományok megkívánnak. Amikor a halottat kivitték a gyászkocsira,és a gyászmenet elvonult, összedöntik a ravatalt, hogy a halál ne tudjon viszszajönni. Ugyancsak a halál elriasztására szolgál a hiedelem szerint az a vallásos mozzanat a katolikusoknál, hogy a szobát tömjénfüsttel kifüstölik. Zombán azt mondják ilyenkor:"menj be parázs!" /30/. Ezt azért is csinálják, hogy a szoba szagát elvegyék, de az a hiedelem is fűződik hozzá, hogy a halált, vagy más rossz szellemet űznek ki vele. A katolikusoknál Orosházán is szokás a szoba tömjénezése.

Az otthon maradók feladata az is, hogy kisöpörjék a halottas szobát. Általános ez a szokás, bár az a hiedelem is él, hogy a házőrzőnek nem szabad kisöpörnie, mig a temetésről haza nem érnek, mert csak közösen tudják kisöpörni a halált /31/. Ugyancsak nem szabad a házőrzőnek becsuknia a kaput, és nem szabad semmiféle ajtót bezárni, mig a temetésről haza nem értek, hogy a halál menekülni tudjon /32/. Van azonban olyan hely is, hol az otthonmaradó azonnal hozzákezd a halottas szoba bemeszeléséhez, bár ez általában csak két-három napon belül szokott megtörténni. Olyan helyen, ahol halotti tort rendeznek a temetési menet elvonulásával azonnal hozzákezdenek az étel főzéséhez, hogy az elkészüljön, mire a temetőből hazaérnek.

A sirnál újra rövid búcsúztató következik, majd a pap megáldja a Birhelyet, és egy kis lapát földet dob a koporsóra.Ezt követően a temetésen résztvevők is dobnak egy kis göröngyöt a sirba, hogy igy búcsúzzanak a halottól: ők maguk is eltemetik. Sokan nem dobnak földet a koporsóra - Zombán ez általános -, mert azt hiszik, hogy az a göröngy, amit rokon vagy ismerős dob a koporsóra, nagyon nyomja a halottat és zavarja a nyughlmát /33/. Ha . valakinek a jegyese hal meg, akkor annak a gyűrűjét kis tányéron viszi az életben maradt vőlegény vagy menyasszony, és a sirba dobja a koporsó után. Mikor megkezdték a földet a koporsóra huzni, a kistányért bele kell vágni a sirba, de úgy, hogy apró darabokra törjön, mert ellenkező esetben az illető

további élete nem lesz boldog /34/.

Ha uj kriptába temetnek, Zombán szokás, hogy az élettárs lemegy a kriptába, még mielőtt a halottat elhelyeznék benne, hogy megnézze hitvesének nyugvóhelyét, és azt, hogy ő is hová kerül majd /35/. Ezzel a szokással Orosházán is találkozunk; úgy látszik, hogy a dunántúli hazából hozta magával a város népe. Temetés alkalmával végzik el azt a munkát is, hogy ha nagyobb kriptában valamelyik koporsó már nagyon korhadt, azt leveszik a he-