Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 310 -Vér-erekkel öntözött tostszövet-talajunkat ia nap ragyogja, melegíti át: meleg a testünk. Szél bujkál és bolyong bennünk ia: beleheljük és kileheljük. A szél frissítő leheletének köszönhetjük /a test-folyadékon kívül/, hogy nem égünk el.

Teat-talajunk is kiszáradhat éa elpocaolyásodhat, szakasztott úgy mint az igazi talaj. A tüdőbajt "szárazbetegség"-nek nevezi a nép. A nagy szárazság, hőség kiszikkasztja a földeket, felissza a folyók és a tavak vizét, felperzseli a növényzetet: ilyen a azárazbetegség is. A tüdőbajos teste lázban ég, szinte perzsel a lehelete. Napról-napra fogy, sorvad, szárad elfele. Pusztító meleg szél, hőség szárasztja,emészti tüdejét, testét.

Egy 1400 körüli oklevél Saar betegséget emlit. Később sár, sárgasár, sárga betegség, sári betegség, sárpenész néven emlegetik.Ma is közszájon forog a sárvíz szó, mint gyakori betegségokozó szó /19/. Sőt betegségnévként is szerepelhet: "sárvíz beteg vagyok". Sár a osizraamarasztó dágvány és sár a sárbetegség, sárvizbetegség is. Itt is tükörkép-szemlélettel van dolgunk.

Egy 0BUZ08 asszony "köszvényvirág"-nak nevezte bőre piros pörsenéseit /20/. Köztudomású, hogy a népi orvoslás szerint a szemölcsnek, tyúkszemnek, kelésnek stb. "gyökere" van és ismét "kihajt", ha nem irtják ki tőbül. Ráolvasásokban nem ritkán esik szó a betegség meggyökerezésérőit "könnyebbítsen téged N. hogy a te hétféle hét nyavalyáidat benned meg ne gyökeresitse" /21/.

Látjuk mostmár, hogy a humorális patológiás felfogás szervesen illeszkedik bele Bozó néni /és a nép/ természetes orvostudományába, természet-szemléletébe. Az emberi szervezet azonos a nagy-természettel. A föld mélyén mindenütt vízre bukkanunk, folyók és állóvizek, esők biztosítják az életet, a termékenységet. A viz elsőrendű fontosságúnak látszik. Bőrünk a- 161 is mindenütt vér /folyadék/ serked elő sérülés esetén, miként a föld kérge alól víz. A szárazság megöli az életet, a mocsaras, sáros, poshadt, rossz viz szintén. Testi betegségeinket szintúgy a rossz vér okozza.

A humorális patológiás felfogás tehát nem alapeszme, hanem csupán része az igazi alapeszmének; a természetesség elvének',

A természetesség elvét, a tükörkép-szemléletet, a humorális patológiás felfogást mint megfogalmazott elvet, szemléletet és felfogást nem mondja ki a nép. Mégis makacs következetességgel és egyértelműséggel igazítanak bennünket útba Bozó néni és a nép kijelentései, cselekedetei.

Miután megismertük azt a /tudományos/ rendszert /természetes orvostudományt/, melyben Bozó néni és a nép olyannyira otthonosan mozog, rátérhetünk módszeres gyakorlatára, gyógyító aktusainak szemrevételére.