Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 311 -ív. "EZ MIND FÁJDALOM ITT, LELKEM" Csaknem minden magyar parasztasszony ért többé-kevésbé a kenés­hez. Fáradtság miatti "merevedés",fájdalom, kisebb betegség - például htilés miatti tagfájdalmak - esetén családon belül intézik el a kenést. Az öregek a fiatalokkal, nemegyszer unokájukkal, a fiatalok meg az öregekkel kenetik meg magukat, vagy pedig a szomszédok segítik ki egymást. Alkalomadtán a kö­zeli és távoli rokonok kezelik egymást. Csak ha több kettőnél, ha a beteg­ség súlyosabbnak bizonyul annál, mint amilyennek kezdetben látszott, ha nem gyógyul meg néhány házi kenésre, vagy ha mindjárt nagy fájdalommal, súlyo­sabbnak látszó betegség jelentkezik, akkor hívnak kenőasszonyt. Olyan szak­értőt, aki elhiresült a "jó kezé"-ről, keze tapintásáról és fogásáról. A kenőasazony aztán nekilát és "remekel". Bozó néni is ilyen esetekben látott munkához. Munka közben megfigyeltem mozdulatait, sorozat-felvételeken meg is örökítettem. Kenés közben elejtett szavait, kifejezéseit feljegyeztem /22/. Kenés közben mindkét kezével rendkívül változatos mozdulatokat végzett s ezeket a mozdulatokat különböző erővel hajtotta végre. Nemcsak e­­rőkifejtésben különböző mozdulatok voltak ezek, hanem azáltal is, hogy hol mindenik ujját, hol csak néhány, vagy egyetlen egy ujját használta. Egymás­hoz közelítette, vagy egymástól eltávolította két kezét.Egyforma, tükörkép­­mozgást, vagy egymástól eltérő mozgást irt le a két kéz. Egész tenyerét rá­nyomta a testfelületre, vagy csak az ujjak hegyét, az egész ujjat, vagy a hüvelyk- és kisujjpárnát, a kézfej singcsonti élét, a keze tövét /a csukló­táját/. Lefelé irányuló megszakítatlan vagy megszakított, vagy vízszintes irányú húzást alkalmazott. Hogy mozdulatainak gazdagságát csak megközelítően is érzékeltes­sem felsorakoztatom azoknak az igéknek egynéhányát, melyekkel Békés megye népe a kenőmozdulatokat megjelöli. "Addig basztam, kínoztam, tapogattam, míg Jóra nem jött /az uj­jam/". "Enyhén addig cirógattam-morzaolgattam" hogy meggyógyult. "Szépen elkezdtem igy húzogatni. Dörzsölgettem. Addig-addig osl­­szoláaztam. hogy elmúlt". "Keni-feni az ember, mig elejét nem állja". "Megkenegetem, meghuzogatom jó erősen". "ügy lekenni. Megkeresni azt a helyet, meg azt a dolgot, ahol a baj van". /Bozó néni szavai./ "Meghuzgáltam. Az izomgyulladásnak nagyon jó a meleg ruha és aBz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom