Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 300 -A nadály-ragasztás, piócázás azért olyan népszerű, mert a nadály "kiszívja a rossz vért". Ugyanazt mondják, alig eltérő változatban mindenütt: "a nadály kiszívja a rossz, sárvizéé vért." "J6 vért nem szív. Olyan sokáig kotorászott a hátamon, mig megtalálta hun tűrt vér van". - "Az a nadály a sárvizet szívja ki". A vért szivató köpölyözés divatja is ilyen immorális patológiás felfogással magyarázható. "A köppő osak a rossz várt szívja ki". "Ha fáj valahol kiszedi a sárvizet". "Csúnya, fekete, tört vár jön ki. Olyan vastagon felszívja /a küppó a rossz vért/.'Odaszivja a csúnyaságot". - Egy térdfájós beteg Így beszél térde köpölyözéséről: "idáig tele volt csúnyasággal /a pohár/. Az a tisztafekete, törtvér". - A köpölyözéskor kiszívott vér "az valami olyan öregség volt, olyan fekete volt mind a föld. Olyan tört vér".

A népi felfogás szerint maga a kenés is a vérre, vérkeringésre hat. Gyulai kenőasszonyok Ilyeneket mondanak kenés közben: "itt van benne egy városomé, vérmegállástól". Azért kell kenni, hogy "mozgásba jöjjön a vér". - "laszérozás mindig vérnek, lábtul felfelé". - Ha az izom megmered, "először gyengén /aaazirosunk/, mert a vérműködés lezárul, a vérfalra lesürUsödlk a vér és nem működik", A kenés hatására aztán "a várj árat megindul, és zsibbad". - Nemcsak kenőasszonyok, egyszerű parasstasszonyok is ilyesféle kijelentéseket tesznek: "sokszor a fültőre úgy feljön a vér. Olyan osemós. Ecettel szoktam lehuzgálni azt is". -Ennyi elég annak bizonyítására és felismerésére, hogy Bozó néni humorálls patológiás nézete nem különvélemény, hanem teljesen megegyezik a nép felfogásával. /Hiszen a fentiekben Békés megye különböző részeiből vegyesen idéztük gyógyítók s egyszerű parasztemberek és asszonyok kijelentéseit./ Az is kétségtelenné vált, hogy tudása nem szervetlen ismeret-halmaz, nem "mosaik-kultura", hanem a humorálls patológiás eszme alapján szerves egységet képező tudomány.

Magát a hivatalos orvostudományt is, több mint ezer éven át. kb. Kr, u. V, századtól a XVII. századig humorálls patológiás felfogás jellemezte.

Megállapíthattuk, hogy a kenőasszony tudományba beavatás módja, tudományának megszerzés-módja /12 éves korban történt, álom-révülés stb./ a sámánizmusra emlékeztet bennünket.Egyéb adatokkal kiegészítve /8/ kijelenthetjük, hogy a kenőasszony tudománya honfoglalás-előtti, sáaán-keri emlékeket is őriz.

Most, midőn Bozó néni tudományát elemeztük, azt a konklúziót vontuk le, hogy ez a tudomány középkori, illetve a középkoron túl, a ITII.Századig érvényes orvosi kultúrának felel meg, a jellemző humorálls patológián felfogás miatt.

Bz az állításunk még további bizonyításra szarul.

Ennek érdekében Pápai Páriz Ferenc /1649-1716/ 1690-ben megjelent latin cinü, magyar nyelvű orvosi könyvében, a Pax Corporisban /A test béké-