Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya

- 301 -Jo/ tallózunk 0 csak néhány idézetet ragadunk ki a sok kínálkozó közül annak megerősítésére, hogy ez a nagy magyar orvos is - a korabeli orvostudománynak megfelelően - humorális patológiás elvet vallott magáénak s kijelentéseinek nemcsak tartalma, hanem nyelvi formája is meglepően hasonlít kenőasszonyunk és a nép kifejezéseire, elgondolásaira.

Betegséget okozó és fenntartó megromlott nedvekről szólván, hol osak "nedvességekM-ről, "nyálas nedvességekéről, "nyers nedvességéről, hol "biliséről /epés sárról/, "sárga epés sáréról, "fekete sáréról, "epés, nyálas és fekete sáréról, "phlegraá"-ról és "taknyos nyáléról, de legtöbbször csak "sáréról /a népi orvoslás sárvize!/ és "rossz véréről beszél,

A negyednapos hideglelésben szenvedő beteg "keveset egyék, egyszer sokkal meg ne rehellye gyomrát; mert gyenge, és hideg lévén, nem érkezik a főzésre; melly miatt meg-poahad.és sár lesz belőle: s az Hideg-lelést hos8zabbitya" /304 o./9/. Ugyancsak negyednapi hideglelésben: "e nyavalyában igen megfeneklik a sár és sokára ázik fel" /305. o./.

Hagymáz: "Rettenetes e nyavalyában a Fő-fájás, kivált ha a beteg sárral talál bővölködni" /310. 0./,

A bolond-hagymázról» "imez pedig az heves sárral /bilissel/ fel forró ás buzgó nedvességektől van". Ez a heves sár "vigyázó nyugtalanságokkal" kínozza a testet, a "hideg nedvességek" az "egész testet mély álomba meriti el" /41. o./.

A csömör oka a "sárga sár", melyet Cholerának hinak". /305. 0./

A fulladozás oka: "roszsz vagy aürü, égett vagy nyálas vér".

A máj hévségéről és dagadásáról igy ir: "meg-tolyulván benne a sürü roszsz vér, felfúvódik a Máj" /212. 0./.

SUly /az aranyeret nevezte igy/ esetén: "néha mód nélkül foly; és nem tsak a roszsz fekete vér, hanem a Jó is igen ki-takarodik, nagy erőtlenségével a testnek" /200. 0./.

"A Főnek nyilalló fájdalma akkor esik, mikor vagy a vérben való epe Bár; vagy pedig a gyomorból fel-gőzölgő párák az agykért /azaz agykérget/ érdeklik és rágják".

A köszvény oka: "belső okai e nyavalyának a nyálas nedvességeknek az Agyvelőben, Erekben, Májban, Lépben igen el-bővülése" /256. o./.

Pápai Páriz Ferenc is veszélyesnek tartja a rossz vér, nedvesség, sár megrekedését. Gyógyító hatásúnak, üdvösnek a tisztulást, megindulást, kltakarodást hasmenés, izzadás, köpetürités, orr- vagy másféle vérzés, hányás utján. Szerinte is az orvos feladata a kitakarodás elősegítése, vagy létrehozása a hánytatáson, hashajtáson, izzasztáson, köptetésen, véreztetésen kivül érvágással, köpölyözéssel, piócázással, kenéssel.

Megrekedés: "Az ilyen állapotban igen meg kell vigyázni, ha nemszorult-é meg a Hasa; mert attól mind a Forrózás, mind a Fő-fájás meg-esik" /391. o./. - A fül töve megdagadásáról: "... azután próbálni kell, ha el-oszolna, de hivesitőkkel nem kell vissza-verni, mert annak mérge az agyvelő