Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
191 -Általában csak a gyerekek étkeztek négyszer. Hét és félnyolo éra között ’ frflstököltek /reggeliztek/. A naphoz igazodtak. A tanyabeliek a gádorban, a kis nyári asztal köré telepedtek reggelizni. Hem terítettek. Ilyenkor beszélték meg, hogy kinek mi lesz a délelőtti teendője. Miután aratásban az asszonyok sok olyan munkát végeznek, melyek egyébként az emberek dolga - ezért ilyenkor kérdezték meg az emberektől, mit, hogyan csináljanak. Az emberek általában ilyenkor csak az aratással, kaszálással törődtek. Evés előtt éhumra aratási pálinkát isznak. A fogadott araték és marokverők az udvaron a fa alatt esznek. A kaszások fejenként 1 liter friss tejet, egy kis darab szalonnát, zöldpaprikát s egy jókora karéj kenyeret esznek. Zöldhagymát csak hűvös időben fogyasztanak, mert meleg Időben "kába tülle az ember". A tejet levesestányérból eszik. Teleapritják kenyérrel.Mikor elfogyasztják, ilyeneket mondanak: "Na, ezzel kibírom délig!" A früstök 15-20 peroig tart. Reggeli után az emberek kalapálni mennek, a többiek "kimerre lát". Az asszonyok itatni mennek s a gyerekek a disznó- és itatóvályúba vizet öntenek. Az idősebb asszonyok és a jobbmódu emberek feleségei nem verik a markot. Bent a Jószág körül és a főzéssel megtalálják a dolgukat. A fiatalabb ember felesége az ura után veri a markot. Ennek azután úgy tizenegy óra előtt mondja az ember: "Mehecc befele! Rendbe legyél déré!" Ezért 10 óra tájban olyan hosszú élőt fognak, hogy amikor az asszony bemegy, legyen mit kötni, keresztelni, gereblyélni délig. Az árnyékról tudják meg az időt. Megfigyelték, hogy pl. 10, 11 és 12 órakor az árnyék aratásban,hordásban hova ér, mivel /a föld mesgyéjével, a tanyával stb./ párhuzamos. "Siessünk, mer mingyá odair az árayik" "Tiz órának van a földhosszaí" - mondják. Amikor elkészül az ebéd, az asszony felereszti a kutat, vagy az időközben bekerült gyereket kiszalajtja az aratókhoz. Az aratók a szerszámokat és a köteleket a keresztek árnyékába teszik és csak a kaszát viszik be. A kaszát a vályúnál csutával és ronggyal lemossák,hogy a zöld fűről ráragadt nedv leázzon róla. Különben nem lehet megkalapálni. Azután az udvaron egy fára felakasztják. Ebéd előtt uj vizet húznak a vályúba s ott megmossák kezüket, lábukat. Szappan helyett a kezüket a vályúhoz dörzsölik. Isznak egy kis pálinkát és körül ülik az asztalt. A leves, a kenyér és az evőeszközök már az asztalon várják az éheseket. Az asszonyok csak az aratásnak megfelelő ételeket főznek, melyek megfelelnek a nehéz munkának s a nagy melegnek. Kerülik a nehéz, görcsöt, szelet, hasmenést okozó ételeket. Általában az aratásban, hordásban 3-4 fé-* le ebédet készítenek s azt váltogatják. Pl.: Első nap: húsleves, hosszuravágott tésztával, kirántott hús, sült krumplival s meggyszósszal.
