Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
- 180 -lad az asztag, 8-10 kávét helyez agy, hogy a kévék az alattuk levőknek a felét eltakarják. így a kévék kalászai nem a földre kerülnek. Erre a középső sorra jobbról-balról derékszögben tesz egy-egy kévét ugyt hogy a feje a sarokkévén feküdjön. Azután körül berakja a sort. Az asztagrakő arra is vigyáz, hogy ne csak a fejrész kerüljön az alatta levő kévére, hanem a kévék kissé egymást Is takarják, kössék egymást. Ezáltsl nem apad az asztag. Akár kézzel, akár villával teszi a helyére a kévéket, a kévéket egy klosit oldalt, jó szorosan rakja. Minden egyes kévét egy kicsit megnyom, sürüslti.Az asztagfenékbe a legcsunyább kereszteket rakják, hogy ott aegnyomuljon.Ezért a dűlt busából csinált bözdörkés kévék Is a fenékbe kerülnek.Ezek nem akarnak páazolnl. Hogy az asztagrakő hány sort rak körül az \sztagon, az a keresztek számától, a gaztól, a munkaerőtől függ. Hagy helyen 8, míg kisebben 4 sort raknak. A fenék tulajdonképpen egy kévesor egymásra borogatva. A fenék domború, mert a kévék vágott fele a földre kerül s a kalászos vége pedig egymásra. Alaprakás A fenékre az asztagrakő rak egy völgynélküli ásztagaiéit s ezzel el is készült az asztag alapja. Hogy az alap biztosabb legyen, a két alsó, szélső kévesor pontosan egymás felett van.Ezért az alap kissé homorú az üllepedés után s nagy szélben sem dűl le. A második sort, az asztag szélét a fenék valamelyik sarkán kezdi és a kezdéshez egy nagyobb, formásabb kévét választ. A sarokkéve végeiből egy-egy nyalábot kihúz, összefogja, az asztag felé huzza és rálép. Azután az első kévét egy másikkal lefogatja.Ezt a kévét úgy helyezi el, hogy a sarokkévét kissé takarja.Tehát a második kévét takarva, völgyelve helyezi el. A sorok igy nem csúsznak ki, akármilyen magasra vezeti is. A feneket kivéve az asztagrakő a tetőzésig mindig két sort hajt. A második sort az első sor köteléig teszi.Körülhajtja. Amikor a második sor első két sorát a másik sarkon befejezi,először a sarokra tesz egy kiválasztott kévét s az utolsóelőttivel völgyei, vagyis befogat. Amikor egy sor kéve /az asztagszéle/ s egy sor völgyelés vem az asztagfenéken, akkor kész az asztagalap. Az alap homorú. Különben az asztag embermagasságig homorú s azután domború. Közepelés A kazalszélen s a völgyelésén belül a közepelés folyik, szintén völgyeléssel. Vannak, akik csak összevissza hányják a kévéket középre. Az ilyen asztagon nagyon megszenvednek az asztagosok.Az asztagrakásnak is sorja van, mint a lepényevésnek" - mondják.
