Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 181 -Kétfélő aóáou töltik ki az asztag közepét:

1. /A kévéket a fenékkévékre keresztbe teszik,vágott végét az asztag vágott végéhez. Szorosan rakják egymás mellé, hogy fogják egymást. Ás ilyen keresztbe völgyelésnél a 3. sort az asztag vágott végénél, a kötélnél kezdik még pedig kéthelyen. Körülhaladnak a 3. sorral is. Ha már körsor nem fér, akkor as asztag hosszában völgyeinek. Az Így bevölgyelt asztagsorok megnyomniáskor homorúnk maradnak s nem áznak be.

2. / A második mód az, amikor ugyanúgy völgyeinek, mint ahogy az első két sort rakták. Ez nehezebb, mert nagyon vigyázni kell arra, hogy az asztag vágott végénél ki ne csússzon a vége. Az asztag vágott vége teljesen függőleges. Ehhez könnyebb a tődást rakni, mert amikor a toldás végső kévéit a lábával beszorítja, nem szúrja úgy meg.

Az asztagrakásnál az a legfontosabb, hogy a köröskörül haladó második sor /az u.n. vőgykéveaor/ mindig az alatta levő sor köteléig érjen.A- mikor asszonyomul az asztag, a széle ülepszlk jobban s Így minden kévének a vége, tehát az asztagszéle lefele, kifele lejt s a vizet nem veszi be.

Az asztagrakő csak a szélén hajt két sort,hogy a külső sor be legyen kötve, völgyelve, mert máskülönben a kévék dobáláaának rezgésétől kiesé lejjebb csúsznának a kévék s elvlnnék az asztagot. Ha nagyon száras a megesne'sett asztag, ki is dől. Ha észreveszik, hegy megosuszett az asztag, erős fákkal alátámasztják. A völgyelést az asztagrakő soronként rakja. A szélső sorokat mindig hátrafelé haladva rakja. Ilyenkor az asztagrakő a II. sor völgykévén megy, hogy azt megtapossa. A létrát a kezdővége egyenes falához támasztják s amikor a közepelés szélét rakják ki a kévékkel,akkor egy kicsit kijjebb tolják a létrát.

Amikor az asztaggal a csurgóig érnek, akkor az asztagrakő késsel, a klsgereblye fogaival s fokával felülről lefele haladva legereblyéli as asztagot, hogy a kiálló részek s a lehulló gaz az asztagról lekerüljenek. Azután az egyik oldalon kisgereblyével csomóba húzzák.Ekkorára igencsak agy dézsát, vagy hordót állítanak az asztag mellé s azt telehordják vízzel.Vödröt is tartanak mellette.

Csurgóig ®gy kissé kifele, a tetejéig egy kissé befele tart az asztag. A csurgóig úgy rakja az asztagrakő a szélső sort, hogy először a felsősor kévéit az alsó sor kévéinek vágott végéig teszi s két kezével,vagy villával kissé megnyomja, miáltal a kissé ferdén álló kéve egy kicsit kijjebb csúszik úgy, hogy tőle nem látja az alatta levő sort. Viszont a csurgótól felfele úgy teszi ki a felső sort, hogy egy kicsit lássa az alsót. Az , asztag "antul szebb, minél tojásabb alakú". Az ilyen asztagot pandala.1Jásnák. hasasnak mondják. Csak a jó asztagrakő mer ilyen asztagot rakni, mert a többi fél, hogy kicsúszik. A nem pandalaljas aaztagra azt mondják: "Erre az asztagra a béka seggel is fölmászhatna!w Ha a teteje olyan, mint a háztető, akkor kusza, nem csinos, jobban is beázik.