Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán
- 167 -lakközé teazlk. Másnap meglátják, hogy zöldre a zárad-e, vagy az ép piros hu. ■ rád. Azért teszik az ablakba, hogy egy hirtelen szélvihar el ne vigye, de viszont a nap meg érje. Nyilalás A gépelés előtt, vagy az aratás megkezdése előtti napon nyilallak. ahol szükséges a gépeknek utat vágnak. Dűlő mellett is nyilainak, mert különben a dűlőre dobja a gép a kévéket. Ez akadályozza a forgalmat s a kocsik tapossák a kévéket. A bejárónál ellenben ne® nyilainak, mert a kitaposott szemet feleszi a jószág. Rendszerint egypár arató nyilai. Különösen ezelőtt a nagyobb gazdaságokban mindig ugyanazok nyilaltak. Ezek nemigen gépeltek, hanem nyilalás után kereszteztek és gereblyéztek. Leginkább olyan kaszás nyilai, aki Jó nagy rendet vág, hogy a rendszélébe rakott kévék mellett a lovak kényelmesen elférjenek, A nyilalópár hajnalban annyi kötelet készít, amely elég a gépelendő tábla körül. Egy napra kb. 8-10 keresztre való kötél elegendő. Többet nem csinálnak, mert ha valami miatt nem tudnak gépelni, megszárad a kötél, lyllalni sem szoktak előre, /csak mindig a következő táblát nyilalják előre ;örös-körül/ nehogy sokáig feküdjön a földön a kéve. Ugyanis a nyilalás kévéit noa lehet keresztekbe rakni. A tábla nagyságát rendszerint a gazda lépi ki. A mérésnél a gazda kilépi a távolságot és megáll. A nyilaié helyben marad és a gazdához benéz egy távolabbi tanyasfhrket, fát és nyilaláskor ahhoz igazodik. Fontos, hogy a nyilaié egyenesen nyllaljon, de még fontosabb az, hogy derékszögben nyilaljon. Különben az utolsó rendek csucskák lesznek s ez késlelteti az aratást. A kaszás nyilalás közben többször megáll, nézi, hogy halad. A tábla sarkain a nyilaláson kívül keresztbe még 2-3 rendet vág,hogy a géppel könynyebben forduljanak. Az erős marokverő be is köti a kévéket és a nyilalás hosszában, a nyilalás baloldalára teszi egy vonalba. A gyengébb marokverőnek a kaszása köti be, amint egy vég - vagy oldalhosszat klnyllalt. Csak akkor mennek át a másik oldalra nyllalni, amikor az egyik oldalt rendben hagyták, ügy nyilainak, hogy amikor a gépbe lehet, vagy akarnak fogni, a tábla körül legyen nyilaira. Addig nem is lehet befogni. Muá* A befogás előtt az aratóponyvát leveszik, összehajtják, beviértik a kamrába s ott a függőrudra teszik.A lóhajtó addig felaggatja a kissfák'.-u „ Majd utána a nyáriazln alatt, vagy a nyáriJászolnál felszerazámoz. A gazda, vagy a gépkezelő két gombolyag manillát helyez a gép madzagtartó hengerébe, A felső gombolyag végét kibontja, tübefüzi éa befogatja a kutyafejbe. Ezután befognak négy lovat. A két hátulsó ló a rúd mellé kerül s az első kettőt a rúdra akasztott kisafára fogják. A lóhajtó összeköti a kétpár ló kötőfékeinek vé-
