Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Nagy Gyula: Aratás és hordás Orosházán

- 168 -git, kezébe veszi az ostort és Tár. Megnézik, hogy kikapósóiták-e a gépet. Ezután a gépkezelő felül az ülésre és elindulnak. Legtöbbször nagy zajjal indítják a lerakat, hogy a zajra, kiabálásra figyeljenek, ne pedig az ara­tógép zajára. A hátulsó lovak rendszerint erős, nyugodt s öregebb lovak. E- zek tartják a nyaklóé rudat, ha az első napon az elsőpár megugrik, ők féke­zik. Eleinte gyakran az első lovak gyorsabban mennek, ilyenkor a gazda rá­szól a lóhajtóras "Ne ereszd annyira az elejitl Fogd vissza!" A lóvezető a két pár lő közepénél valamivel előbbre halad s a két osásló kötőfékszárát összekötve fogja. így mennek ki a vágásra váró fogás balaarkához. A kihuga­tásnál vigyáznak a tehén pányvakaróira, a begyöpösödött gödrökre, nagyobb kődarabokra, tégladarabokra, stb. Ezeket kikerülik. Qépelés A levágásra kerülő tábla balsarka előtt 4-5 lépésnyire megállnak. A lóhajtó ekkor ostorral egy kicsit orrbaveri a lovakat, ne legeljenek, ha­nem a munkára figyeljenek. A gépkezelő leszáll a gépről s újra sorra nézi a gépet. Bekaposolja a gépet s a gaznak buktatja, aszerint, hogy mekkora tar­lót akar, vagy lehet hagyni. Ezután elindulnak. Indulás után a gépkezelő 1- rányitja a lovakat? "Ne ide!" /balra, a lóvezető fele/ "Tüled" /Jobbra, a lóvezetőtől el/, mert a lóvezető még ekkor nem tudja kinézni,hogy Jó helyen megy-e a gép s nem hagy-e el gazt. Ha a gép minden része működik s a 1óhaj­tót is a helyes irányba terelte, újra felült a gépre. Ott elsősorban azt figyeli, hogy a kötőszerkezet hogy dolgozik. Ha jól mennek a lovak, a gép­kezelő leginkább a kötést figyeli az első rendben.Ha jól köt a gép, leszáll 8 megnéz 1-2 kévét, hogy elég szoros-e. Ha szorosan s derékban köt a gép, akkor újra felül, vagy az aratógép asztalára áll, balkezével megfogja az tt­­lést s onnan figyeli a gép működését, vagy pedig a gép után megy.Ha nem jól köt a gép, akkor megállnak s a gépkezelő a kutyafejnél keresi a hibát. Meg­igazítja. Ha nem derékba kőt, akkor is megállnak és a kezelő a kötőaaztálon Igazit. Ha kis- vagy nagykévét köt, akkor is megállnak.Ekkor meg a kévesza­bályozó nyelven igazit. A hibát kiigazítva nagy hűhóval elindulnak, mert már akkor a gép zörgésétől, működésétől neszesek a lovak. Az első renden a­­mint végigérnek, a gépkezelő nagyot kiállt: "Hó!" A lóhajtó a végéhez tüle­­dell a lovakat, a gépkezelő pedig figyeli a gép hátralökődését. A főkerék sarkon /helyben/ fordul, az asztalkerék egy derékszöget leírva fordul meg. A kinyilalt sarkon egy pár lépést üresen Jár a gép elindulás után, majd is­mét belekap a gazba. Azután a fent leirt módon vágják körös-körül. Amint visszaérnek a lovak a kezdővégre, egy kicsit pihentetnek, hogy a lovak ki­fújják egy kicsit magukat.Ilyenkor a lőbajtó - ha Jól mentek a lovak - aeg­­veregeti a nyakukat, vagy megsimogatja, beszélget nekik, mert izgatottak, neszesek ilyenkor.Ha rosszul mentek, belekapkodtak a gazba, ugrándozva men­tek, még az.onnyomban rájuk kiabál, orrbaveri őket. így folyik a géppel ara­tás mindaddig, míg a fogás le cog, less,. Azután uj fogást fognak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom