Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Schelken Pálma: Egy elfelejtett orosházi festőművész

Ill -az ottani munkásaival, mankáanőivsl, oaebbnél-szebb népviseletbe öltöztetve 6ket, hogy fsstŐ barátja álnál kedvesebb magyar tárgyú képeket festhessen.n /5/. ,

A fiatal faatínak alndan vágya volt, hogy kijusson Párizsba. Voltak Itt la aograndaláeal, amellett dolgozott Streliczky műterme részére is,- da 6 míatt többet akart. Elsősorban tanulnit Közben pályázott az IparaU- vászeti Főiskola rajztanári állására.Bár a beadott pályamunkák közül az övá volt a legtehetségesebb, naa nyerhette el az állást, mert nem volt gimnáziumi végzettsége. A csalódás aéginkább külföldre hajtotta.

Az Orosházi Újság 1888, Jul, 8-1 cikke szerint "Oskó Lajos, Oskó István fia "festészeti tanulmányainak folytatása és befejezése végett Jövő hó *lején’Párizsba »egy Munkácsyhoz; addig még festészeti megrendeléseket elfogad és teljesít /Pacsirta utcán/". Ugyancsak az Orosházi Újság 1888. Julius 8-i számában olvashatjuk:

"A bánfalvi /ma Gádoros/ evang. te«plo« oltárképét Oskó Lajos orosházi festész készítette.E héten utazik Párizsba, hogy Munkácsy mellett folytathassa tanulmányait. Az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja" /6/.

A nyolcvanas évek végén magyar ösztöndíjjal sikerült kijutnia Párizsba.

Orosháza 1886-ban Munkácsy felkérésére egy részvény /100 forint/ vásárlásával járult hozzá a Párizsban létesítendő Magyar Egyleti- Ház felépítéséhez. /Orosházi képv. test. Jkv. 118/1886. /4323/

1886. ikt. szám. /7/.

Lehet, hogy a szülőváros ezzel a* adományával is a fiatal művészpárizsi tanulmányútját kívánta egyengetni. Párizsba érkezéséről az Orosházi Újság 1888. november 18-i számában olvashatunk:

"Oskó Lajos festő a múlt héten Párizsba érkezett, s azonnal felkereste Munkácsyt, aki beajánlotta egy fényképészhez addig, mig maga mellett munkát tud neki adni".

Kapcsolata nem szakadt meg hazájával, nemcsak a családdal folyt a levelezés, Orosháza sem feledkezett meg róla, megrendelésekkel Párizsban is felkeresték. Ezt bizonyltja az Orosházi Casino 1892. december 12-i bejegyzése is.

"Oskó megfestett Széchenyi-képét". A kép Párizsból 1893. január 21-ére megérkezett már. Akkor leplezték le, amikor a megye főispánja kőrútjában Orosházát érintette.A kép készítőjének, Oskó Lajos urnák elismerő és köszönő levelet küldtek.

Majd az Orocházi Casinó 1894. március 27-i jkv-ben a következőket * olvashatjuk:

"Kossuth Lajos arcképének megfestését határozták el, Oskó szívesen vállalta. Cakónak Barabás adta a nov.26-1 jkv. szerirt az utasitásokat "igy remélhető, hogy a kép igen sikerült lasz".A kép