Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község

- 77 -dúsában a románok kivonulása után a Tanácsköztársaság vivmányai megsomraisülnek. 1921-ben Horthy belügyminiaztere 44518-1921. Y.a, rendelettől viazszavonta az önállósításról szóló 22031/1919. Y.a, az. rendeletet.

A gerendéai lakosság nem mondott le az önállósításról, 1922-ben ttjabb elszakadási mozgalom indult meg. Vezetői Eagyinka János.Kurilla János, Kovács András SZDP. tagok voltak. Az elszakadást támogatta a r.kath. egyház is, neki is érdeke volt az önállóság.A kérvényt a lakosság 57 %-a irta alá. Az ügyek intézésével a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületét kérték fel.

Békéscsaba város a kérelemhez hosszú indoklást fűz, melyben a leghatározottabban kéri elutasítani Gerendás önállósulási kérelmét. Az indoklásból világosan kitűnik, hogy Békéscsaba a saját és a módosabb rétegek érdekeit képviselte.

Tiltakozik az ellen, hogy a Beliczey és Szalay birtokokat, valamint azon részeket ahol nem gyűjtöttek arnyi aláírást, mint a lakosság fele, Békéscsabától elcsatolják. Békéscsaba azzal védekezik, hogy a kirendeltségnek messzemenő támogatást ad, mely "mintául szolgálhat a többi alföldi városoknak". Hogy mennyire 3eramibeve3zi a cselédek érdekelt, a kérvény mellé csatolt elutasító képviselőtestületi határozat következő sorai világosan mutatják: "A birtokos, tehát a vagyonos osztály nagy része nem lakik Gerendáson, hanem Békéscsabán, vagy Orosházán. Birtokára legfeljebb annak kezelése végett jár ki lakóhelyéiül, a tanyák, majorok lakosságát jórészt a cselédek képezik, akik állandóan változnak, évenként költöznek, tehát a községi élet előfeltételét képező állandó lakosság szempontjából számításba sem vehetők. Az uj község vagyonosabb, értelmesebb és éppen ezért életnézetében és gondolkodásában fegyelmezettebb lakosság közreműködését nélkülözni fogja és megsínyli".

A képviselőtestület hivatkozik arra is, hogy a községnek nincsenek meg a természetes határai. Fejtegeti azt is, hogy a községgel igen jó az összeköttetés, két vasút is áll rendelkezésére, és jól karbantartott utak kötik össze. Ez az állítás is nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, hiszen a legközelebbi MÁV. állomás 6 km-re, AEGV. kisvasút pedig 10 km-re van a községtől. Kövesutja ekkor még nem volt, a földutak pedig ősztől tavaszig járhatatlanok a jármüvek számára.

Végzetesnek tartja Békéscsaba városa, - s ez a tulajdonképpeni okazt az anyagi veszteséget, amit Gerendás elszakadása rzámára jelentene. Mig lakosságának csupán 1/20-ad részét, addig területének 1/8-ad részét veszítené el, így jelentősen csökkenne a városi lakosság 1 főre eső földterülete. Mégi3 azt állítja a képviselőtestület hogy a község elszakadása esetén anyagilag kárt szenvedne, s nem tudná fedezni a község fenntartásával kapcsolatos kiadásokat.

A fenti érvek ellenére, az elszakadás mégis megtörtént. A belügyminiszter 140260/1923. sz. rendeletével a kirendeltséget Gerendás néven önál-