Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Rajtár János: Hogyan lett Gerendás önálló község

1- 78 -ló nagyközséggé nyilvánította. A község ettől kezdve az orosházi járáshoz tartozik. A község alakuló ülését 1924. február 15-én tartották. A közgyűlésen Popovics Viktor, az orosházi járás helyettes főszolgabirája elnökölt. Bíróvá Gellény Jánost, jegyzővé Czanik Pált választották meg.

A uj községnek a megalakulás után sok nehézséggel kellett megküzdenie, mivel a Békéscsabától való elszakadás anyagi szempontból még nem tisztázódott. Ebből majdnem pereskedés következett be, mig végül 1927- ben megegyezésre került sor. Gerendás 20 000 pengő térítést kapott Békéscsabától.

Ettől kezdve a község valóban rátérhetett a gyorsabb fejlődés útjára. 1930-31-ben megépült Gerendás és Csorvás között a betonút, 1926-ban állami támogatással korszerű 2 tantermes iskola épült nevelői lakással, önállósulása után iparosok, kereskedők telepedtek meg a községben. Megindult az utcák rendezése és fásitása. Az ekkor ültetett hársfák ma is a község legszebb diszei.

A község fejlődésébe újabb lendületet a felszabadulás hozott. Kövesut épült Gerendás-Ujkigyós között.1950-ben villanyfény gyulladt ki a faluban. Három uj kút fúrásával biztosították a jó ivóvízellátást. Kultúrotthon létesült a lakosság művelődésének biztosítására és szórakoztatására. 1957. óta autóbusz bonyolítja le az utasforgalmat. 1960-ban a lakosság öszszefogásával korszerű gyógyszertár épült.

A község minden kötelezettségének példamutatóan eleget tett. Ezek a tények azt bizonyitják, hogy az önállósulás a község lakosságának a javát szolgálta, sikerült kijutnia abból az elszigeteltségből, amelyben 1924-ig része volt.