Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Elek László: Orosháza társadalmi, müvelődésügyi viszonyai, szinházi élete az 1880-as években a helyi sajtó tükrében
- 11 -dokon ujjnyi vastagságú port találhatni, az ablakot szerda délután is ellepi a pókháló. Ilyen tisztán hagyott terembe csütörtökön belejön 180 - 250 gyermek. Elképzelhető, mily kellemes ott a tanulás és a tanítás". Különb takarítást nem lehet elvárni - Írja továbD mert a takarító asszony csak b frt és 66 kr-t kap havonta az egyháztól, pedig egy iskola takarításáért háromszor ennyi fizetés sem lenne sok. A fegyelmezés a fenti okokból kifolyólag sem lehetett könnyű. Megnehezítették ezt még a tantermekben elhelyezett ivódézsák. Esek a fegyelem lazításának eszközei voltak. Szünetekben óriási dulakodás folyt körülöttük egy-egy pohár vízért, hatalmas tócsák támadtak a dulakodás helyén,de a szülők a tanitók kérésére sem járultak hozzá, hogy kitegyék azokat onnan. A gyenge, szellemileg hamar kifáradó gyerekek óra közben is gyakran kijártak inni, megzavarva az egyes órák fegyelmét. Nem csoda, ha a kétszáz gyermek fegyelmezésére segítségül hívták a nádpálcát. A visszhangzó nagy termek szigorú csendet parancsoltak amúgy is. A korán elhalt, visszamaradt dolgozataiból érzékeny pedagógusegyéniségnek látszó Erős3 Samu jól látta, hogy az igazi fegyelem nem a drillre épül,hogy egészen más fegyelemre lenne szükség.Utolsó pedagógiai értekezésében irta ezeket: "A túlhajtott szigor kizárja az erkölcsi hatás lehetőségeit, nagymértékben hátráltatja a sikert. Aki a hadseregből akarja áthozni e szót:fegyelem, az nem ismeri az iskola célját. Az iskola család, melyben a szeretet uralkodik, nem kaszárnya, ahol ur - a kurtavas" /30/. Tagadhatatlan, hogy az előbb emlitett hiányosságok ellenére is sokat áldozott az egyház az iskolák karbantartására, korszerüsitésére, uj iskolák építésére, a tanitók díjazására. Egy 1887-ből származó kimutatás szerint a közelmúltban, tehát 2-3 év alatt - 25.000 forintot fordított reájuk, /31/ s közben állandóan újabb és újabb iskola, mo3tmár tanyai, felépítésének sürgető parancsa is el-elhangzik. Érdekes pedagógiai adat, hogy Orosházán az ev.egyháztanác3 1887.nov. 2-án határozta el, az iskolaszék jelentését helybenhagyva, hogy bevezeti minden osztályban a napló használatát, amelybe a tanitók kötelesek beírni az egyes órák tanítási anyagát s a hiányzók neveit. Ugyancsak ekkor fogadták el azt is, hogy a tanév végétől kezdődően bizonyitványt kapnak a tanulók. Az érdemjegyeket magaviseletből és szorgalomból állapítottak meg a tanitók, s a bizonyítványokba "a netáni mulaszt ásókat'is be kellett jegyezniük. Biztos, hogy mindkét rendelkezés az iskolai fegyelem növekedését segítette elő. Ugyancsak korszerűsítést jelentett az is, hogy 1887-ben Jármai Hermin iglói tanítónő alkalmazásával az evangélikus iskolákban a leányok kézimunka oktatását is megindították. Maguk a szülők is égető szükségét érezték ennek, s rövid három hét alatt 170 gyermeket írattak be évi 1 Ft- tandíj kötelezettsége mellett /32/. Más vallásuak - az iskolafenntartó egyház
