Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Elek László: Orosháza társadalmi, müvelődésügyi viszonyai, szinházi élete az 1880-as években a helyi sajtó tükrében
- 6 -Elek László: OROSHÁZA TÁRSADALMI, MŰVELŐDÉSÜGYI VISZONYAI, SZÍNHÁZI ÉLETE AZ 1880-AS ÉVEKBEN A HELYI SAJTÓ TÜKRÉBEN A régi feljegyzések Orosháza városias jellegűvé válásának kezdeteit az 1880-as évekre teszik. Nemcsak réhány nagyobb ház építése igazolta ezt, hanem három pénzintézet alakulása, a közlekedés gyors fejlődése, a község vasútvonalakkal, kövesutakkal, járdával való ellátása, a posta forgalmának ugrásszerű növekedése, a táviró bevezetése, különféle egyletek szervezése, stb. Az egész országban ekkortájt tapasztalt hatalmas méretű ipari fejlődés egyenes következményeként az Alföld nagy mezőgazdasági területein is jelentős változások mentek végbemozgékonyabb lett a gazdasági és szellemi élet, újfajta szokások jöttek divatba, módosult az öltözködési mód, az erkölcs, polgáriasult a sivár feudális szemlélet. Ennek az átalakulási folyamatnak az előző korszakokhoz viszonyítva még erőteljesebb polarizáció volt a kísérője, mert egyrészt megnövekedett az életkedv, minthogy a megélhetésnek és meggazdagodásnak újfajta lehetőségei mutatkoztak, másrészt pedig a tőkeakkumuláció következtében megszaporodott a nincstelenek száma, mert noha tagadhatatlanul "minden foglalkozás között az ipar nyújtotta a legkedvezőbb módot a megélhetésre", nem tudott mindenkinek kenyeret biztosítani. Ennélfogva a gazdagok és szegények ellentéte nem szűnt meg, hanem még inkább kiéleződött: a bátor vállalkozások nem ritkán újgazdagokat dobtak felszínre, akik könyörtelenül kihasználták a lehetőségeket^ tönkretették a kisembereket, akik elkeseredésükben sirva mentek "uj hont keresni túl a tengeren". /1871-ben még mindössze 119 kivándorlóról ad hirt az országos statisztika, szűk másfél évtized múlva már számuk 20.000 fölé emelkedik, sőt az amerikai kivándorlás olyan nagy méreteket öltött, hogy 1886-ban, mindössze egy hónap alatt 9.700 "magyar alattvaló" érkezik New Yorkba /l/. Jelentős részük Békés megyéből való. A polgári fejlődésnek vidékünkön minden bizonnyal a vasút volt legfontosabb eredője, mely bekapcsolta hazánkat az európai gazdasági élet vérkeringésébe. Egyszerre meghiúsította Bécs ellenséges törekvését, hogy hazánk "saját zsírjában fulladjon meg", mert a meggyorsult közlekedéssel érdemes volt külföldre is szállítani a búzát. Nem kényszerült most már arra a paraszt, hogy gabonáját itthon kótyavetyélje el. Régebben, amikor a kocsifuvarozás drága vol.t,s 80-100 km-re kellett innen elszállítani a terményeket, hogy piacra lelhessenek, inkább legelő maradt a szántóföld túlnyomó része. Nem volt haszon az acélos magyar búzán. A vasút bevezetése után hamarosan "fantáziát látott" a paraszt is a mezőgazdaságban. Ötszörösére emelkedett menten a föld ára /a holdanként! 60 70 forintról 320 forintra/ /2/, a talaj intenzív megmunkálása érdemes lett, gazdagon fizette vissza a sok pihent föld a ráfordított fáradságot. Hozzá
