Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 129 -let arra hivatkozva, hogy "miután ezen fekvőség a beltelkekkel érintkezésben nincsen, s ott rendes lakhelyek csoportosítása által a közigazgatás és rendtartás ellensulyoztatnék", a kérelmet elutasította /15/. Bár egy 1884- ben készült részletes térkép /16/ tanúsága szerint mintegy 60 ház már több, elszórt, de összefüggő házsort képezett a Szöllőkben /a mai Szent István ut Jobboldalán, a Horváth pap u. Jobboldalán és a Csalogány u. mindkét oldalán/ s a kitelepülés tovább folyt,meg az 1897-es utcaszabályozási tervezetben is eltiltották a Szöllőkben való épitkezést,Teljesen megakadályozni nem lett volna célszerű, épp ezért a mérnököt több Ízben is megbízták a vasúton túli részek helyzetének megvizsgálásával /l?/. A megyei építkezési szabályrendelet alapján már 1897-ben kénytelen volt megengedni a község a szőlőkben! épitkezést /18/, A szöllőt kipusztitó filoxera az 1890-es évek elején befejezte "munkáját", az addigi szőlőskertek területe kopáran maradt, felszabadult, az építeni szándékozók azért törekedtek oda. Orosháza még be nem épített részei jórészt vizesek, alacsonyan fekvők voltak, mig a Szöllők területe magasabban elhelyezkedő,kertészkedésre is kiváló lehetőséget nyújtott. 1900-ban a Szöllők erőteljesen folyó beépítéséről beszélnek az adatok /19/. A község néptől távol álló vezetői hiába próbálkoztak a kitelepülés meggátlásával, az 1910-es népszámlálás alkalmával már 2143 ember lakta állandóan a Szöllőket /20/, Orosháza össznépességének közel 10 %-&. 1920-ban a további kiköltözés eredményeként, 2428-an éltek itt /21/. A lakosság 11 %-&. A vasúton túli rész látogatottságát jelentősen emelte, hogy 1908-ban megnyitották itt a "Mikolay-kertet" /mai Ságvári-liget/ népszerű szórakozó- és sétahelyként /22/, s 1909-ben vendéglőt is nyitottak a kertben.A Szöllők betelepülésével Orosháza belterülete nagyot nőtt. /Hivatalosan csak 1936- ban nyilvánították belterületté./Az uj városrész kiépülő utcavonalai egyébként a Szöllők két részének /Kishegy, Nagyhegy, amelyeket a Szöllőközi-ut, a mai Csizmadia Sándor utca választotta el/ régi dülőutjait, ösvényeit követték, amik eléggé szabálytalan futásunk voltak. Ennek a településrésznek azért van ma is zegzugos, szétszórt jellege /23/.

A múlt század 60-as éveitől kezdve keletkeztek a belterületet elcsúfító, rendezését megnehezítő, hatalmas gödrök /Cigánygödör, Kiss István gödör stb./. Innen az építkezésekhez hordták el a földet, rendkívül célszerűtlenül. Ennek megengedése megbocsáthatatlan nagy bűne az akkori községvezetésnek.

Az 1920-ig tartó fejlődési szakaszban kialakult újabb utcák egyébként nagyobbrészt un. lakóutcák, nem a forgalmas útvonalak két oldalán, hanem azokból kiágazva, sakktáblásan épültek. /Ilyenek pl. Zrínyi u., Gyulai u., Nefelejts u., Dalnok u., Fecske u., Szív u., Akácfa u./ Ezekben az utcákban nagyobbrészt szegénysoruak építettek,emiatt figyelhető meg az újabb portaosztásoknál a 150 Cl-öles telkek meghonosítása, a régebbi 300 D-ölesek helyett. /Természetesen a belterület túlságos térjeszkedésének-mint pl. Vá