Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 126 -fordulnunk, amelyet 1848-ban vett fel Fajérváry Ferenc mérnök /8/ /4.ábra/. A térkép az 1846-os örökváltság végrehajtásához és az első telekkönyvezési munkálataihoz készült. Az 1784 óta eltelt több mint 60 év alatt Orosháza e~ léggé megnőtt, lakossága 10.000 körül járt már, átmenő- és helyi forgalmát még jelentősebbé tette a földesúri és paraszti árutermelés fellendülése ős a közvetlen környék benépesülése. /Apáca 1821-ben, Földvár 1814-ben, Szénás 1818-ban, Bánfalva-Gádoros 1826-28~ban,Szentetornya 1846-ban, Nagybánhegyea 1846-ban, Kovácsháza 1814-ben alakult/. Fejérváry gondosan elkészített munkáján jől látható, hogy Orosháza utcái a ritkább házsoroktól általában eljutottak a tömör beépítettségig. Nem tátongtak már üres telkek, mint 60 évvel azelőtt. Ennek elsődleges oka abban kéresendő,hogy a Károlyi-család, 0- ro3háza földesura, alig-alig adott át belteltcek részére újabb területeket. A község belterülete csak valamivel volt nagyobb, mint 1794-ben. Az újonnan osztandó háztelkek után ugyanis bizonyos szántó- és legelőjárandóságot is kellett volna adni. Az uradalom ezzel nemcsak az orosházi parasztság földhözjuttatását, hanem a helység fejlődését is súlyosan akadályozta.A szabadságharc idején Orosháza határutcái a következők voltak: /mai nevükön/ Székács József u. nyugati oldala /a K-i még nem épült ki/,Kelet u. nyugati oldala, Lehel u., Huba u., Móricz Zsigmond u., Hold u., Teleki u., Aradi u. A többi utcákra és terekre nézve az alábbiak 1848-ig történt kialakulását bizonyltja a térkép /az 1784-ben már" meglévőkön kivül/: Csendes u. /a Zorabai utcától a Székács József utcáig/, Székács József u.,Eszperantó u., Kelet u. Nádas u. /a Pacsirta utcából nyiló rövid kis utca/, Hajnal sikátor, a Szalmapiactér mai formájában, a mai katolikus templom helyén a piactér,Csokonai u., Katona kis utca, Árpád u., Előd u.t Bajza u., Kistemplom u., Töhötöm u Mikszáth Kálmán u,, Lehel u., Kazinczy u.,Bercsényi u. Egy olyan kisebb utca is létezett abban az időben, amit később elzártak:a Tompa u. folytatásaként kelet felé vezetett és kb. a mai Partizán mozi helyén torkollott a nagyvendéglő körüli térbe /mai Tanácsköztársaság-tér/. 33 egyes és két kettős szárazmalom volt akkoriban Orosházán, amelyek az utcák folyamatosságát gyakran megszakították. Az uradalom adta bérbe őket.

Az 1784-től 1848-ig eltelt 64 év legjelentősebb változása a piactér és vele együtt a főtér kialakulása volt,a mai katolikus templom, a Kossuth szobor és a Táncsics u. területén. Az erősödő paraszti árutermelés és a kibontakozó hazai kereskedelem hatására távolabbi vidékeken is egyre inkább számitő, nagy hetipiacok voltak Orosházán 1823 óta minden csütörtökön /9/. A főtérhez számítható a mai Alföld szálló helyén álló nagyvendéglő körüli térség is.A most emlegetett tércsoport, amely a legfontosabb útvonalak találkozásánál fekszik, ma is Orosháza forgalmi középpontja, - természetes oentruma.1848-ban már mai formájában állt a Szalmapiactér.Ezt a rendszertelen utcakiépités "melléktermékének’* kell tekintenünk. Ma is 8 utca torkollik bele, beépítésére akkor sem volt észszerű megoldás.