Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

6.

ri szolgáltatások nagymérvű emelkedése, a majorsági gazdálkodás kialakulása jelentős parasztmozgalom kirobbanásának lesz az oka.

A gazdálkodás módja robbantja ki a Dajka vezetése alatt álló 1773*-as parasztzendülést. Az iratanyag tanulsága szerint az urbariális szolgáltatások miatt támadt ekkor az elégedetlenség.

Gyovai Ferenc megyei nótárius szerint a parasztok az urbariális munkák leszolgálásában mutatnak ellenállást. Ezt Gyovai némi engedmény nyújtásával akarta lecsillapítani, ezért egyezett bele abba, hogy bár, mint maga Írja, a parasztokat urbariális büntetéssel kellene sújtani, mégis megelégszik azzal, bár a vásárhelyi föld nincsen fölmérve, hogy a parasztok az urbariális robotok egy részét pénzen válthassák meg.

Sőt, "kegyességből” még a váltságösszegből nyolc garasonként kettőt el is enged nekik, olyan értelemben, hogy egy napi szeres robotot hat garassal, egy napi gyalogrobotot pedig 3 garason válthatnak meg. Hozzáteszi azonban Gyovai, hogy jobban szeretné, ha a parasztok természetben szolgálnák le robotkötelezettségüket. /13/

Ezeknek az engedményeknek ellenére sem csendesedett le a vásárhelyiek zene-bonája, hanem tovább tartott a következő esztendőben is, és egyre nagyobb hullámokat vetett. Nagy sereg paraszt jelent meg az 1773-as év Szt. Háromság vasárnapján is a községháza előtt és ott követelte a "bécsi urbáriumot, mert a tömegnek az volt a felfogása, hogy a megyei és uradalmi tisztviselők meghamisították azt, és nem akarták hitelesnek elfogadni azt, melynek alapján szolgáltatásaikat meghatározzák." ... a Nemes Vme tisztei csinálták az szegénységnek nagy kárára és romlására. Ez alkalmatossággal interminálta-