Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán
60. a./ Gabonatermelés Az egyre javuló értékesitési lehetőségek arra ösztönözték az uradalmat, hogy a birtok azon területein, ahol különösen kedvezőek a körülmények, nagyobb kiterjedésű földet szánjanak a gabonatermelésnek. Elsősorban az orosházi és a mácsai birtokrész szolgált erre a célra. Az orosházi birtok kiterjedése ekkor 16521 hold volt, melynek 46 %-át, tehát7675 holdat majorilag kezeltek. A gabonatermelés szempontjából legfontosabb birtokrészek Szénás, Királyság és Sámson voltak. /103/ Matolay, a birtok egyik gazdaságvezetője, Károlyihoz intézett jelentésében hangsúlyozza, hogy "a fennálló körülményekből következik, hogy a földmivélésre kell nagyobb gondot forditani." A mácsai“birtokrészhez tartozó ábrányi gazdaságban is, ahol 1774 hold a szántóterület, búzával 698 holdat, mig rozzsal 36 holdat vetettek be, tehát ez 41 %-ot jelent, ami igen szerencsés aránynak tekinthető. Igen érdekes az a körülmény, hogy ipari növényeket elsősorban tavasziak helyett vetnek. A simándi birtokrészen is hasonló a gabonatermelés aránya. Itt 1562 hold a szántó,, melyből búzával van bevetve 560 hold, melyhez még 28 hold rozs járul, és ez együtt 588 holdat jelent. Tehát a birtok 38 %-án találunk gabonavetést. /104/ A gabonatermelés keretén belül is domináns szerepet játszik a búzatermelés. Elsősorban azért, mert a gabona körében ennek legjobbak az értékesitési lehetőségei. Az értékesitési lehetőségek javulása szintén egyik oka volt a bérletek megszüntetésének. Matolay igen fontosnak tartja, hogy az uradalom arra! törekedjék, hogy a jó földet saját kezelésbe vonja. Igen fontosnak tart-