Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Társas cséplés Orosházán
A második sort is ugyanúgy rakta, mint az elsőt, de a sarkokat valamivel beljebb rakta. 4-5 sort rakott igy egymás fölé. A megrakott rácsot a törekhordók a törekkazalhoz vitték. A rácsot félreforditották, s lecsúsztatták róla a töreket. Az üres rácsot visszavittók. Ezalatt társuk egy másik rácsot rakott meg. A törekhordás nem nehéz munka, különösen, ha a rá• *... csőt nem rakják meg nagyon. Por bőven volt, ha a szól odafújt. Ilyenkor, ha az asztag felfogyott, átmentek a másik oldalra. A törekhordó lányok rendszerint festő, vagy karton ruhában, fodros, vagy mejjes kötőben dolgoztak. A fejükre kendőt kötöttek, s azt az álluk alatt kötötték meg. Hetenként kétszer ruhát váltottak. A kötőt mindennap cserélték. •• A törek-kazal helyét is a gazda mutatta meg. Rendszerint a szalmakazaltól 1-2 ölnyi távolságra rakták. A törekrakó /I. t. 23/ háromágú favillával dolgozott. A kazal rakását a túlsó végénél kezdte, a szalmakazal végével egyirányúan. Az első rácsokat a leendő törekkazal közepére öntötték..Onnan dúrta a kazalrakó a fenékbe. A kazal széleit gondosan kirakta. Amikor a villáját a törekből kihúzta, rálépett a törekre. A villa hátával megveregette az oldalát, hogy tömöttebb legyen. Ha egyenesvégű kazalt rakott, akkor először a sarkait rakta ki. A sarokra helyezett töreket jobbról-balról egy-egy villa •íj. I • 1 törekkel lefogatta, s csak azután rakta ki a szélét. A kazal belsejében széjjellökte a töreket, s imitt-amott megtaposta. Ha viszont gömbölyüvégü kazalt rakott, akkor valahol megkezdte a szélét és sorba rakta. Amikor a földről már nem tudta rakni, létrát használt. A kazalt a derekáig egyenes falura rakta. A derekától felfele keskenyitette. Vagy bogárhátura, vagy hegyesre rakta. A tetőzés után, a legtetejére szalmát teritett vékonyan. Sokszor
