Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Társas cséplés Orosházán

455.

butellába öntötték.

III. Cséplés

1./ A gép javítása

Ha a fogadott gépésze volt a géptulajdonosnak, akkor az javította ki a gépet. Azonban a tulajdonos legtöbbször részt vett a javításban. Az etetők is segítettek. A javítást még télen megkezdték. Rossz időben csak műhelymunkát végeztek. A dobkosarat kiélesitették, új verőléccel, sínekkel látták el. A többit a jő idők beálltával végezték. A cséplőszekrény csapágyait kitisztították. Uj olajvezetőkanőcot tettek bele. A szalmarázóvillák keresztlécezését kijavították, kipótolták. A kopott lemezrészeket újakkal cserélték ki. A vezérmüveket felszerelték. A pakolásokat újra csinálták. A kazán viz- és gőzfelületét kézifecskendővel alaposan kimosták. A külsejét olajos korommal átkenték.

2./ Húzatás

Amikor a társaság minden tagja behordott, megbeszélték a cséplés megkezdésének idejét. Szerették, ha az asztagban megülepedett egy kicsit a gabona. A megnyomúlt kévefejeket jobban lehetett csépelni, mint a bözdörke /friss/ kévéket. A megnyomult asztagban a gaz megereszkedett, Az ilyen asztag színe avut. Nemcsak csépelni könnyebb, hanem takarmánya is jobb. Puhább, izesebb a polyva, a törek. A társaság a cséplésre valamennyi ideig szívesen várt. A