Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

földterületek kerülnek ilyen módon a Károlyi birtokhoz.

A jelen esetben is a Bolza család jelzett kisszénási birtoka is átkerül a Károlyi uradalomhoz. 1870. febr. 11-én ugyanis az eredeti zálogolási szerződést kö tő Bolza József örökösei megbizták Tomcsányi József békési főispánt, hogy az egész birtokot mostmár örökáron adja el a Károlyi családnak. Ez alkalommal a zálogössze get is beszámitották az eladási árba, a vételár fennmaradó összegét pedig részletekben fizeti ki Károlyi. A hátralévő összeg 120,000 Ft. volt, melyből 30,000 Pt-ot a szerződés aláírásakor, a további 90,000 Pt-ot pedig a zálogszerződés lejárta napján teszi le. /60/

Zálogadósság vissza nem fizetése következtében került Csany birtoka is az uradalomhoz. Itt is először 32 évre zálogba veszi a jelzett birtokot Károlyi György olyanformán, hogy a régi birtokos nem volt képes 11 egy részt a zálogösszegnek teljes értékű ezüst pénzbeli visszafizetésére, másrészt pedig a mostani nyomasztó és ingatag pénzviszonyok miatt" visszaváltani Csanyt. Le is mond tehát arról, és ezt az elhatározást pénzügyi transactió követi, melytől az átadó anyagi gondjainak enyhülését várja, mert a jelen esetben is 68,100 frt. összeget kap az átvevőtől. /61/

Zálogüzlet alapján kerül még a családhoz ebben az időben Kécz, Déde, lözép-Szolnokban Csanyol, Úsztató, Balázsháza is. /62/

A tőkeerős Károlyi birtok azonban szokásos földvásárlással is növelte az alföldi birtokok kiterjedését Ekkor szerezte meg Károlyi György az uradalmi gazdálkodásban később nagy szerepet játszó mácsai-simándi birtokrészt /1862-ben 1,500000 Ft. összegért./ /63/