Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

245.

Magam az orosházi Malomtóban végeztem ilyen kísérleteket. Az eredmény sem a kékalgáknál, sem a zöld algáknál nem volt kielégítő. Teljesen áramlásmentes mély vízben kellene a kísérleteket tovább folytatni, mert a laboratóriumi kedvező eredmények a gyakorlatban megbízhatatlanok. Legegyszerűbb és legbiztosabb módszer a "virágzásos" viz teljes kicserélése, vagyis a mikroszervezetek trófikus viszonyainak gyökeres megváltoztatása. Ezt, sajnos, a Gyopárosi tóban nem lehet megvalósítani.

2. A szikes vizek legjellemzőbb növényi mikroszervezetei

E kérdésre válaszolni meglehetősen nehéz, mert a szikesek kémiai, fizikai és biológiai adottságaikban különböznek egymástól, vagyis a mikroszervezetek részére más-más életfeltételeket biztosítanak. Az adottságok az évek során jelentős változáson is mentek keresztül. E változások közül elsősorban az 1940-42-es "vizes esztendőket" kell emliteni. Ez ugyanis a fajok megoszlását nagy mértékben befolyásolta. Egyes fajok csak árvízmentes, mások viszont csak árvizes esztendőkben fordultak elő.

A következő táblázat a szikes biotopokban megtalált mikroszervezet-félék törzsenkénti megoszlásáról ily szempontból tájékoztat:

Sor Törzs /phylum/ sz .

Csak árvizes években

Csak árvízmentes é.

Mindkettő

ben

Ősz

előfordulófajok száma

1. Schizomycophyta

6

4

2

12

2. Cyanophyta

25

14

19

58

3. Euglenophyta

19

57

38

114