Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán
15. semmi hátramaradás nincsen, mivel kevesebbet nem vetünk és Dohányföldünkön vetést nem tennénk. /31/ Más alkalommal pedig a csongrádiak azt kérik, hogy az árendába eddig kiadott földeket továbbra is tartsák fenn és ne kapcsolják hozzá az allodiális földhöz. /32/ Az uradalom nemcsak a jobbágyoktól elvett urbariális földdel növeli azonban az uradalmi gazdálkodás céljait szolgáló területeit, hanem vásárlás és házasság útján is. így pl. már 1767-ben"a csongrádi dominiumhoz tartozó némelly pusztáért fizetett az uradalom 6000 Ft-ot, 1770- ben egy derekegyházi transactio fejében 30.000 Ft-ot, 1771-ben Apácza falut vásárolta meg a királyi fiscustól 6000 Ft-ért, "/33/ De a Károlyi uradalomhoz kerül még Csomorkány, Vöröskopáncs, Mártély, Kecskés, Szöllős, Tótkutas, Szenterzsébet, Férged, Rárós, Gorzsa, Batida, Rétkopáncs, Körtvélyes, Anyás, Ördöngős, Mágócs, Sámsonpuszta is. A Csongrád megyei birtokrészeket kiegészítették azok az uradalmak is, melyek gr. Károlyi Antal és Harruckern Josefa házassága következtében jutottak a család kezébe. 1798-ban ugyanis a Harruckern család örököseinek osztályozkodása bekövetkezvén, Szentes, a körülötte lévő pusztákkal, Szent László puszta, Bökény és Kiskirályság, valamint Orosháza és Szénás jutottak a Károlyiakhoz . /34/ Ezeket a birtokokat, a régi családi uradalmakkal együtt, 1793-ban közös igazgatási és jogügyi vezetés alá vonták. Ennek a feladatnak ellátásával az Oeconomica Juridica Directiot bizták meg, mely 1816-ig állott fenn. Ez a gazdasági és jogügyi igazgatóság 1806 májusában megszűnt és helyébe uj központi hivatalt, a Régensi Hivatalt hivták életre. Ennek élére a vidék egyik közéleti személyiségét, Klobusiczky Ignácot tették. Ő irányitotta a
