Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

birtokaiban /32/ és a pannonhalmi, apátságnak birtokot a­­dományoz. /33/ látván mág ebben az évben /1225/ megvált a kancelláriátólo Utódja a kancelláriában Mátyás zágrá­bi prépost lett. Ez kitűnik II, András királynak a to­­puschai ciszterci egyháznak szóló adományleveléből. /34/ Ugyanebben az évben elnyerte a pápai megerősítést és ezentúl már mint «választott« püspök fordul elő a kirá­lyi oklevelekben. /35/ Albert /1225-46/, Hamisítványnak bizonyult az az oklevél,, mellyel II, András király a Tetun-nb. Marcel­lus ispánt birtokában megerősíti. Ezt, az oklevél szö­vege szerint, "Albert királyi kancellár és aradi pré­post" állította ki. /36/ Ekkor még Bulcsu győri prépost volt kancellár. A következő évben /1229/ Bulcgu Csaná­di püspök, Albert pedig királyi kancellár. Ebben a mi­nőségben kiállítja II. András királynak azt az okleve­lét, mellyel Mihály nevű serviensének a fehérvári vár­tól elvett Chokol földet adományozza. /37/ - Albert prépost idejében már erőteljesen kibontakozik a pré­­postság kiváltsága. Az aradi egyház kivétetett a csa­­nádi püspök Joghatósága alól, A prépostokat a kápta­lan választotta és a királyi Jóváhagyás után az esz­tergomi érsek véglegesen megerősítette. A 13. század elején az Apostoli Szentszék az esztergomi érsek ezt a Jogát megszüntette és elrendelte, hogy ezentúl min­den újonnan megválasztott prépost a királyi beleegye­zésről tanúskodó levéllel személyesen vagy követ ut­ján a Szentszékhez forduljon megerősítés végett, mert a királyi prépostságok, "minden közvetítő nélkül, e­­gyenesen a Szentszékhez tartoznak." így történt a sze­­beni prépostság betöltése 1212-ben és a székesfehérvá­rié 1217-ben. A Szentszék ama felfogása azonban, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom