Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
» 65 macskáé. Haja puha. és sötétszőke, elől hosszú, mely a homlokát eltakarja, s gondosan bal felé van simítva. Lefüggő nagy bajusza pedig világos szőke, úgy pofaszakálla is. Ábrázatja sovány és keskeny, orra hosszúkás, orrlyukai kevéssé kiállók, Alsó álkapozáinak oldal csontjai keveset szélesek, a feje hátulsó része a két füle között kiálló. Feje egészben véve kicsiny, a teste felső részével együtt előre hajló. Felette szótlan, a körülötte lévőket hagyja beszélni, 8 lefelé függesztett, félig nyitott, pislogó szemekkel halgatja mások beszédeit, 8 jobb kezével lefüggő bajuszát folyvást pődri. Szobában, és mások jelenlétében magát igen kéjelmetlenül érzi. Mozdulatai vontatottak, - csendes. és bizonytalan viselete, s kinézése egy átalyában nem árulják el benne a fáradhatatlan lovaglót, s a biztosan találó lövészt Beszédje lassú, s vontatott*(95), A helyreállított közbiztonság fenntartása nem kívánta meg, azért a legfőbb rendőri hatóság október 10-én érkezett leirata nem egyezett bele az előzőleg Orosházára tervezett rendőrbiztosság felállításába (96). Október 30- án, éjjel 1 órakor, az egész megyében több helyről egyszerre indították el a razziázó katonákat az «. . . igazolási okirat nélküli kóborlók és szökevény katonák elfogalására*. Az előzetes parancs leszögezte, hogy a razzia tényét a faluk elöljáróival is csak előző este szabad közölni, nehogy a betyárok megneszelhe8sék a hajtóvadászatot és elmenekülhessenek. A tanyákra, csárdákra, gyanús helyekre nagy gondot kellett fordítaniok a járőröknek és a megyei biztos utasítása külön hangsúlyozta: *. . . felfedezett engedély nélküli fegyverek s forradalmi iratok azonnal hozzám beküldessenek* (97). A nagy apparátussal lefolyt kuta - tás a csabai járásban mindössze kilenc igazolvány nélküli, de ártatlan embert fogott öaz- 8ze. Orosházáról egy őrjárat a Monori csárdától Szénásig, másik Kakasszéken át Szentetornyáig cirkált, a harmadik a belterületen kutatta át a kocsmákat és a politikai gyanúsítottak (liarsányi. Győri és Ravasz) házait, de semmit sem találtak A járőröket, melyek előfogatos kocsikon haladtak az esküdtek ve* zették (98). December végén közölték, hogy a kerületi katonai parancsnokság kinevezte Anzenberger csendőrőrnagyot a rablók elfogására és «a némely helyeken meginga - tott közbátorság» - helyreállítására (99). Az őrnagy fő feladata Rózsa Sándor kézrekeritése lett volna: Békés megye területén már 1853 májusában keresték Rózsa Sándort, de hiába (100), Az ő tartózkodási helyét a csendőrök sohasem ismerték. 1853 után egészen az 1862-65-á-S aszályos-ínséges évekig alig aladt egy-két betyáreset Békés megyében. A szomszé - dós Csongrád megye nem tudta ilyen könynyen helyreállítani a közbiztonságok 1862- 65-ig újra kivirágzott, természetesen szerényebb méretekben, a betyárvilág, majd 1868- ig. Babáj Gyurka megyénkbeli szerepléséig, nyugalom volt. A hatvanas években újra nagyobb súlya lett a betyárvilágnak, A kiegyezés után a vármegyék önállóságukat Id akarták szélesíteni, a közrendészetet is decentralizálni szerették volna. A kormány a pandúrság lehetetlenségét látta a betyárok megszapo - rodásában és a rablásokat jó ürügynek tartotta a közrendészet közpon tisítására. Ennek első lépése volt a vaskezű Ráday Gedeon kormánybiztos működése 1869 és 1872 között Szegeden. A legutolsó környékbeli betyárt, a vásárhelyi Farkas Jancsit. 1890-ben fogták el
