Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után

64 ran kivételeztek is. Május 24-én alkonyat*'­­kor a gerendási gr. Apponyi-puszta kör­nyékén négy fegyveres lovasbetyár megtá­madott a gyulai vásárról hazafelé tartó két vásárhelyi kocsit és utasaitól 85 pen­gőforintot elrabolt (88). Nemzetiségi betyárok működéséről is van adatunk. 1852-ből Az októberi békési vásár napján Kovács Zsobrák Ádám és Miklya András csabai lakosok tanyáin, nap­lemente után. öt bekötött arcú. felfegyver - zeit lovasbetyár jelent meg és Kovácstól egy lovat, valamint néhány tárgyat. Miklyá­­tól egy kocsit raboltak eL Közülük egy szlovákul beszélt és a többiek megértették őt (89). Nem magyar anyanyelvű betyárok nevével csak elvétve lehet találkozni a hi­vatalos iratokban. A kocsinjáró betyár alakja már ebben az időben megjelent, mint a legutolsó két eset is mutatja. A hetyke és betyár voltát hangsúlyozni akaró lovasbetyárkodás már veszélyessé vált. ezért honosodott meg a betyárok között a szekér, melynek utasai - ról nem lehetett tudni, hogy rosszban törik a fejüket, mert fegyverüket a kocsin elrej­tették. A szekérre gyakran ponyvát. vagy fonott fedelet tettek, hogy méginkább rejtve lehessenek Albert főherceg október 24-én kelt ren­deleté az addig érvényben lévő polgári rög­­tönftélő bíróság helyébe katonai statáriális bíráskodást állított Békés megye területére is, a rablások és gyújtogatások végső fel - számolása céljábóL A Békés megyei ü­­gyekben illetékes bíróság ó-Aradon fog székelni és a 8, dzsidás ezred parancsnok­sága állítja össze (90). December közepén, a még itt-ott lézen­gő rablók üldözése céljából, a 8. dzsidás ez­redből egy század Orosházára, fél-fél szá­zad pedig a szénási pusztára és Szarvasra érkezett (91). December 5-én a csorvási pusztán nyolc rabló Tóth Ferenc juhász e­­gész nyáját el akarta hajtani A juhász bát­ran szembeszállt a betyárokkal és sikerült elérnie, hogy csak 28 birkát tudtak elhajtani tőle (92). Adatok híján nem tudhatni pontosan, hol került kézre Szilágyi János és Farkas János, de tény. hogy 1852-ben mindkettőjüket rögtön­­ítélkezés alapján kivégezték (93). Sziláavi Jan­csi 1849-52-ben ezen a környéken nagy hírt szerzett magának és jónéhány bravúros rab­lás részese voll 1853. A szabadságharc leverése nyomán fel - lobbanó nagy betyárvilág utolsó hullámai is elcsitultak 1852 végén Békés megyében. Alig egy-két betyárbanda maradt az egész Dél - Alföldön, közöttük a már külföldön is ismert Rózsa Sándaé. A császári hatóságok na­gyobb katonai egységekei mozgósítottak el­fogására, de mindezek hatástalanok maradtak. 1853-ban újabb próbálkozások folytak, ezek - nek hatása környékünkön is jelentkezeti Január 18-án a nagyváradi kerületi fő­nök a következőket tudatta Bonyhádi Gyula Békés megyei biztossal: «A cs. kir. kerületi rendőr igazgatóság­nak biztos úton tudomására jutott, miiént a Csanád és Csongrád megyei rabló csapatok, az ellenök alkalmazásba vett szigorú rend - stabályok elől elvonulandók. részint Szabolcs részint Arad megyébe kívánnak menekülni Jelesen, hogy Rózsa Sándor személye­sen Szabolcs megyébe szándékozik. hogy talán már át is ment, ennek Túri nevű társa pedig Arad megyének Erdélyországgal hatá­ros hegyes vidékébe készül* (94). Április közepén pontos személylefrást is közöltek a hagy betyárvezérről: «Rózsa Sándor személy leírása. Mint egy 40-42 éves közép nagyságú s karcsú. Másnak jelenlétében folytonosan földre szegezett szemei szürkék, félig zárváks szelíden pislogok, mint az egeret leső

Next

/
Oldalképek
Tartalom