Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
64 ran kivételeztek is. Május 24-én alkonyat*'kor a gerendási gr. Apponyi-puszta környékén négy fegyveres lovasbetyár megtámadott a gyulai vásárról hazafelé tartó két vásárhelyi kocsit és utasaitól 85 pengőforintot elrabolt (88). Nemzetiségi betyárok működéséről is van adatunk. 1852-ből Az októberi békési vásár napján Kovács Zsobrák Ádám és Miklya András csabai lakosok tanyáin, naplemente után. öt bekötött arcú. felfegyver - zeit lovasbetyár jelent meg és Kovácstól egy lovat, valamint néhány tárgyat. Miklyától egy kocsit raboltak eL Közülük egy szlovákul beszélt és a többiek megértették őt (89). Nem magyar anyanyelvű betyárok nevével csak elvétve lehet találkozni a hivatalos iratokban. A kocsinjáró betyár alakja már ebben az időben megjelent, mint a legutolsó két eset is mutatja. A hetyke és betyár voltát hangsúlyozni akaró lovasbetyárkodás már veszélyessé vált. ezért honosodott meg a betyárok között a szekér, melynek utasai - ról nem lehetett tudni, hogy rosszban törik a fejüket, mert fegyverüket a kocsin elrejtették. A szekérre gyakran ponyvát. vagy fonott fedelet tettek, hogy méginkább rejtve lehessenek Albert főherceg október 24-én kelt rendeleté az addig érvényben lévő polgári rögtönftélő bíróság helyébe katonai statáriális bíráskodást állított Békés megye területére is, a rablások és gyújtogatások végső fel - számolása céljábóL A Békés megyei ügyekben illetékes bíróság ó-Aradon fog székelni és a 8, dzsidás ezred parancsnoksága állítja össze (90). December közepén, a még itt-ott lézengő rablók üldözése céljából, a 8. dzsidás ezredből egy század Orosházára, fél-fél század pedig a szénási pusztára és Szarvasra érkezett (91). December 5-én a csorvási pusztán nyolc rabló Tóth Ferenc juhász egész nyáját el akarta hajtani A juhász bátran szembeszállt a betyárokkal és sikerült elérnie, hogy csak 28 birkát tudtak elhajtani tőle (92). Adatok híján nem tudhatni pontosan, hol került kézre Szilágyi János és Farkas János, de tény. hogy 1852-ben mindkettőjüket rögtönítélkezés alapján kivégezték (93). Sziláavi Jancsi 1849-52-ben ezen a környéken nagy hírt szerzett magának és jónéhány bravúros rablás részese voll 1853. A szabadságharc leverése nyomán fel - lobbanó nagy betyárvilág utolsó hullámai is elcsitultak 1852 végén Békés megyében. Alig egy-két betyárbanda maradt az egész Dél - Alföldön, közöttük a már külföldön is ismert Rózsa Sándaé. A császári hatóságok nagyobb katonai egységekei mozgósítottak elfogására, de mindezek hatástalanok maradtak. 1853-ban újabb próbálkozások folytak, ezek - nek hatása környékünkön is jelentkezeti Január 18-án a nagyváradi kerületi főnök a következőket tudatta Bonyhádi Gyula Békés megyei biztossal: «A cs. kir. kerületi rendőr igazgatóságnak biztos úton tudomására jutott, miiént a Csanád és Csongrád megyei rabló csapatok, az ellenök alkalmazásba vett szigorú rend - stabályok elől elvonulandók. részint Szabolcs részint Arad megyébe kívánnak menekülni Jelesen, hogy Rózsa Sándor személyesen Szabolcs megyébe szándékozik. hogy talán már át is ment, ennek Túri nevű társa pedig Arad megyének Erdélyországgal határos hegyes vidékébe készül* (94). Április közepén pontos személylefrást is közöltek a hagy betyárvezérről: «Rózsa Sándor személy leírása. Mint egy 40-42 éves közép nagyságú s karcsú. Másnak jelenlétében folytonosan földre szegezett szemei szürkék, félig zárváks szelíden pislogok, mint az egeret leső
