Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. századbeli falvak Kardoskút, Békéssámson és Tótkomlós területén
36 jéről csak néhány kézikorongon készült, bekarcolt hullámvonalas és vonalas díszítésű edénycserép került felszínre. (40) Ezek az edény töredékek és a sírokból előkerült mellékletek azt mutatják, hogy a falu már a XI-XII. században lakott volt, noha az első írott forrás csak 1415-ben említi először a falu nevét. (41) Lakosai 1552 - ben a Lippától Szolnok felé vonuló török csapatok elől elfutottak, a törökök pedig házaikat felégették úgy, hogy 1555-ben csak 2 1/2 portája esett adózás alá.(42) 1557 — ben 9, 1562-ben 12, 1564-ben 20 kapu után fizetett adót, (43) Végső pusztulása 1596 elején következett be. amikor tatár lovasok semmisítették meg a temesvári bég parancsára. (44) III. BÉKÉS SÁMSON. 8. Sámson. Az elpusztult falu Békéssámsontól kb. 1 1/2 km-re É-ra, a lebontott Csomorkánymajor mellett, a Száraz-ér partján volt (1. kép 8).Felszíni nyomaira a Száraz-ér mindkét partján rábukkantunk. Amíg azonban a korai, - Árpád-kori - nyomok az ér partjától távolabb is elhúzódó rendszertelen,szétszórt települést jeleznek, az ér D-i, enyhén hullámos partján a késő-középkori edénycserepek keskeny, hosszan elnyúló telepü - lésről tanúskodnak. A falu téglából és terméskőből épült temploma az ér É-i partján, a békéssám - son-orosházi országút mellett lévő halom - szerű emelkedésen állott. Terméskő alapjait 1860-ban a róm.kat. lelkészlak építésekor teljesen szétrombolták. Körülötte temető volt, amelynek megmaradt részéből 1952-ben 20 sírt tártunk fe. (45) A sírokból XII.századi edénycserepek, síma és S-végfi bronz halkarikák, pasztagyöngyök, XV-XVI, századi gótikus ízlésű ruhakapcsok, koporsószegek, valamint gyékénykoszorús pártám araddá - nyok kerültek napfényre. (46) Ugyanezen alkalommal a templommal és temetővel szemben, a Száraz-ér D-i part^ ján, XVI.századi két osztású, nyeregtetős lakóházat is kibontottunk. Romjai alatt vassar - lót. vaskengyeli, kályha szem-töredéket, edénycserepeket és szenesedett búzaszemeket találtunk. (47) A sfrleleiek egy részéből (edénycserép, hajkarika, gyöngy) és a felszínen található cserépbogrács-töredékekből arra lehet következtetni. hogy a község már a XII. század elején fennállott, noha az első írott adat csak 1416-ban említi először a falu nevét . (48) Pusztulása 1552-ben következett be, amikor a vidéken portyázó szpahi csapatok felrperzselték a faluk (49) Ettől kezdve a török adóösszeírások Csanád megyei falvak között sorolják fel, mint lakatlan desertát. (50) 9. Tótkutas. A hajdani falu Békéssámson Cserepes nevű határrészében, a Vörös Csillag Tsz, központjánál (Hajdú Bálint-féle kastély) a Száraz-ér mellett volt. (51) (l.kép 9.) FeL színi nyomaira a Száraz-ér mindkét partján rábukkantunk Amig azonban az ér É-i oldalán csak korai.- Árpád-kori - leletek a parttól távolabbra is elhúzódó rendszertelen,szétszórt települést jeleznek az ér D-i, enyhén hullámos partján a késő-középkori nyomok (korongon készült edénycserepek és kályhaszem-töredékek) keskeny, hosszan elnyúló településről tanúskodnak A falu téglából épült temploma az ér É- i partján a kastélytól DNy-ra. kb. 80 m- re levő emelkedésen állott. Tégláit 1929-ben a környékbeli lakósok állítólag elhordták A mellette lévő temetőből 1952 őszén három,egymáson fekvő csontvázat tártunk fel. 1. sír. 52 cm mélyen, 83 cm hosszú, elporladt gyermekcsontváz. Irányítása KNy-i, fejjel Ny-nak Kezei a test mellett ki nyújtva. Koponyája mindkét oldalán egy-egy szétmállott S-végü bronz hajkarika. A sír
