Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. századbeli falvak Kardoskút, Békéssámson és Tótkomlós területén
31 ifj. Olasz Ernő,; ELPUSZTULT XI.-XVI. SZÁZADI FALVAK KARDOSKUT, TÓTKOMLÓS ÉS BÉKÉSSÁMSON HATÁRÁBAN Kardoskúb Tótkomlós és Békéssámson környékén a múlt század végén indult meg a rég elpusztult középkori falvak utáni kutatás. Kardoskűt (1) és Békéssámson határában Szeremlei Samu, Varga Antal. Oláh Imre; Tótkomlós határában Zsilinszky Mi - hály és Karácsonyi János voltak az első kutatók, akiknek ásatásai révén több XI.XVL századi településnek, templomnak és temetőnek a helyét sikerült megállapítani* A felkutatott helységek történetét s régészeti leleteiket várostörténeti monográfiákban (2) 8 egyéb kiadványokban (3) közölték, Kutatásuk eredményét később az újabban előkerült leletekkel együtt Bálint Alajos (4) és Széli Márta (5) is számba veszi Munkáik azonban nem rögzítik kielégítő módon az egykori faluk helyét, s nem tájékoztatnak azok település-formáiról Ennek megállapítását természetesen csak terepbejárással lehetett volna elvégezni Ilyen terepbejárással végzett munka eredményeit kívánjuk az alábbiakban ismertetni Teljes munkát természetesen mi sem végezhettünk. hiszen kisebb ásatások kivételével csak felszíni kutatásról lehet szó. Azonban három fő-feladatot tűztünk magunk elé : a. falu helyének meghatározása (l.kép). a település formájának megállapítása s az újabban előkerült ingó és ingatlan leletek ismertetése. amelyek további figyelemre méltó adatokat szolgáltatnak Békés megye kö -zépkori településtörténetéhez. I. KARDOSKUT. 1. Apácaegyháza. A hajdani falu a kardoskúti határ Ny-i részén elterülő Fehér-tó partjára települt (l.kép 1.). Felszíni nyomai nagykiterjedésű rendszertelen, szétszórt települést jeleznek, s a tó körül nagy körzetben megtalálhatók a jellegzetes Árpád-kori cserépbogsé cs töredékek (6) A falu román stílusban épült temploma a tó E-i partjának a benyomuló félszigetén. Szeghalmi Ferenc 389. sz. tanyája helyén állott Alapjait 1895-ben Varga Antal tárta feL(7) A körülötte lévő nagykiterjedésű erősen bolygatott temetőből 1943 nyarán a szegedi egyetem Régiségtudományi Intézete négy melléklet nélküli csontvázat bontott ki (8) 1949-51-ben pedig e sorok írója és a Term. Tud. Múz. Embertani Tára a temető további 265 sírját tárta fel (9) A sírok egymás fölött három rétegben helyezkedtek el s mélységük 50-110 cm között váltakozott Irányításuk K-Ny-l fejjel Ny-nak. hogy az arc a felkelő nap felé nézhessen. A kezeket a test mellett kinyújtották de előfordult hogy a bal kéz. vagy a
