Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

ifj. Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. századbeli falvak Kardoskút, Békéssámson és Tótkomlós területén

32

jobb kéz. vagy mindkét kéz a medencére, illetve a mellre volt hajlítva.

A halottakat ruhástól, koporsó nélkül hántolták el, de voltak olyan sírok, amelyeknek a fenekét agyaggal tapasztották ki. Előfordult. hogy a csontvázat tégla-burkolás vette körüli egy esetben a halott feje alá lapjára fektetett téglát helyeztek.

A temető mellékletben szegény. de egységes jellegű. A sírokból csak faszén - rögök, csontár. gyöngy, kovakő, ismeretlen rendeltetésű vastöredékek, vascsatok, síma és S-végű bronz hajkarikák, frisachi dé - nár. II.István (jU4-1131), II.Béla(1131 - 1140 és II.Géza (1141-1161) érmei kerültek elő.

E sírleletek, valamint a szórványként előkerülő Péter (1041-1044) korabeli ezüst érmek az okleveles, adatokkal ellen - tétben azt mutatják, hogy a falu már a XL század elején fennállott. Elpusztulása az 1241-42. évi tatárjárás következménye lehet. mert 1435-ben már mint Hunyadi János Békés megyei birtokához tartozó pusztát sorolják fel írott emlékeink.(10) A felszíni nyomok sem mutatnak későbbi tele - pülésre.

2. Bagd.

Az elpusztult falu Szereralei (11) és Széli Márta (12) szerint szirftén a Fehértó É-i partján, a tó Ny-i vége közelében volt. (1.kép 2.) Temploma, illetve «kápol - nája* a hagyomány szerint Kun József földjén, a lapos térszínből kiemelkedő halom közelében dillotL A szegedi egyetem Régiségtudományi Intézete 1943. évi ásatása során a halomból és környékéről Árpád-kori cserépbogrács töredékek (13) és

I.Ferdinánd ezüst dénárai kerültek felszínre. (14)

•• .» , ' ; ' ;' - •' . •

1954 őszén az állítólagos kápolna helyén ásatást végeztünk, de semmi olyan épületnyomot nem észleltünk, am inék az alapján templom helyére lehetne következtetni Azonban a halom közelében több helyen 1 szórványosan XV-XVI. századi mázas 'edénycserepeket, kályhaszem töredékeket, vasszegeket I,Mátyás (1458-1490) és I. FerdF nánd (1526-1564) ezüst dénárjait találtuk (15)

Egy 1462-ben kelt adománylevél (16) . mint pusztát említi a falut, de az előkerült leletek arra engednek következtetni, hogy a kisebb, templom nélküli település a XVL század második felében még lakott volt

3. Kardoskút-Cinkusi dőlő.

Az egykori falu a kar dós kúti vasútállomástól ÉK-re, a Mózes-halmi dőlő és Cinkusi dűlők között, a valamikor bővizű A - ranyad-ér medrét kisérő partvonulatra települt (l.kép 3.). Temploma a Mózes halom közelében, Szabó Bálint 702.sz. tanyája mellett, az ér Ny-i partján lehetett, mert ttt évekkel ezelőtt földforgatás alkalmával állí - tólag tégla-mészhabarcs- és terméskő törmelék között csontvázakra akadtak. Nyomai máv már nem láthatók, de a környező szántóföldön gótikus ízlésű vaskulcsot. XII. századi frisachi érmet és cserépbogrács-töredékeket találtunk a felszínen.

A felszíni nyomok rendszertelen, szétszórt Árpád-kori települést jeleznek. de

későközépkori cserepek nem találhatók a felszínen. Azonban a közeli Cinkusi dűlő - ben, Hajdú József 574.sz. taríyáján - ahol a szántóföld tele van bekarcolt, kézikoron - gon készült XII. századi edépycserepekkel - 1952 őszén lefelé szűkülő csonkakúp formájú gödörből XVI. századi festett edénytöredékek, mázas fülesbögre, gyújtó nyíl - hegy és vasbalta került felszínre. (17)

írott forrás - tudomásunk szerint-nem szól olyan helységről, amely az egykori fa— lifltel azonosítható volna. Az előkerült lelteitek azonban azt mutatják, hogy e területen már a XII. század elején falu állott, amely még a török hódoltság alatt - ha szórvá -