Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
178 7. Kamut t(45i 1945 előtt Békéshez tartozott, s így szokásaik teljesen megegyeznek a békési szokásokkal 8. Okány (53) A fonottkalács mellett ma már ritkán sütnek kulcsoskalácsot - írja Gönczi Józsefné tanítónő. 9. Sarkadkeresztúr (6o) A kulcsoskalácsot már csak az öregek elbeszéléseiből ismerik. 10. Körösladány (67) A községben lakodalomra általában fonottkalácsot sütnek, kulcsoskalácsot csak ritkán. 11. Füzesgyarmat (64) Kulcsoskalács csak elvétve fordul elő. Lakodalomra fonottkalácsot sütnek a község - ben - tudósít Zöldi Józset 12. Dévaványa (73) Dr. Bereczki Imre tanár néprajzi gyűjtő közlése szerint Dévaványán verőcés-ka - lács a lakodalmi kalács. A kulcsoskalácsnak ott az a neve. 13. Ecsegfalva (74) Bencze Elemér adatközlő szerint Ecseg - falván is verőeéskalácsot sütnek lakodalom-14. Endrőd (72) Lakodalomra kétféle kalácsot sütnek: fonottkalácsot és rostélyoskalácsot. A fonottból sütnek többel A rostélyoskalács minden koc Icájánál van egy kis madár, amit dióval és cukorral szórnak be. 15. Békésszentandrás (79) Györgyjakab Endre ig: helyettes közlése szerint Békésszentandrás községben is áL talános a kulcsoskalács sütése, amelynek formája nagyjából megfelel az Oroshá - zán készített kulcsoskaláccsal - Ezzel szemben Végh Béláné gyomai tanárnő arról értesít, hogy Békésszentandráson rostélyoskalácsot sütnek Kalácstésztából 10 db 40 cm hosszú, 3 cm vastag rudat nyújtótáblára helyeznek s másik 10 rudat át - fonnak rajta. Azután egy hosszú kalács - rúddal szegélyezik Ez a kalács nem köralakú, inkább négyszögletes. Eszerint a kulcsoskalács és rostélyos-kalács között különbség van. Eltérő a fonásuk és az alakjuk Alkalmasint a Dombegyházáról.Endrédről jelzett rostélyoskalácsok is ilyenek . Az a gyanúnk hogy a többi helyekről kő - zölt kulcsoskalácsok között is lehet rosté - lyoskalács. Ezt csak a további kutatás tisztázhatja.