Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
166 volodnak el a tenyerek egymástól. )I.kép. )A- mint a tenyerek a tészta végére érnek, újra visszakerülnek a tészta közepére, derekára. Addig nyújtják, sodorják a tésztát, míg el nem éri a kellő vastagságot. A két vége Üssé vastagabb. A sodrás után ellentétes iránybun még egyet sodorintanak rajta. Szálasabbnak, feslősebbnek néz így ki a kalács. Az elsodort tészták általában 43-45 cm hosszúak. A rövidebbeket külön teszikKb. 20 percig pihenni hagyják Sem a dara - bolásnál, sem a sodrásnál a deszkát nem szokták lisztezni, mert a vajas tészta nem ragad. Lakodalomban legtöbbször egy asszony vágja, három-négy sodorja és két asszony fonja a kalácsot A péknél a vágóasztalon a tésztaszeleteket egy asszony csak arasztos nagyságúra sodorja eL így azután könnyebb sodorni Innen a nyüjtódeszkára kerül s ott megfelelő 'y&stagságúra elsodorják - A darabolás és sodrás könnyű munka, csak ügyességet ki - ván. 3. ifiön ás. ’ é ,r C/O .' ' J . - . t A kulcsoskalács készítésének legérdekesebb része a kalács fonása. Az elsodort s megpihent tésztákat a fonóasszonyok el - szedik és a kalácsdeszkán (I.LlO.)megfonják Az ügyes kalácsfonó egyszerre el - viszi a kulcsoshoz szükséges 10 darab tésztát. Szokták úgy is, hogy először csak a négy közepét viszik el s azok megfonása után a többit. A kulcsoskalács fonása az alábbiak szerint történik Először a két kö zepét helyezik el a deszkán hosszanti i - rányban, egymással párhuzamosan, egymástól ldb. 3 ujjnyi távolságra. E zeknek derekára ismét két közepet tesznek keresztbe, egymástól szintén 3 ujjnyi távolságra. Az egyik alsó s a rajtalevő felső tészta végét meg - fogják és kissé felemelve megcserélik egymással (2.kép.). Ezáltal a két ág összefonódik Utána a tésztát a fonásnál kissé lenyomják, hogy ott se legyen vastagabb.mint máshol. Azután a többi ágakat is összefa&iák. (II.Ll.) A fonással egyirányba haladnak. Az eddig összefont tészta a kalács közepe. Ezután a kalács lábát fonják (II. t.2.) A lábakat a megfont középre teszik, és a középpel egyenként megfonják, ille - tőleg összefonják Ezután a szabadon álló végeket is összefonják A Iábvégeket a lábvégekkel és a közepeket a közepekkel. A fonásnál arra törekednek hogy a fonatok közötti lyukak lehetőleg egyformák le - gyenek A megfont kalácsot megigazítják . hogy kerek legyen. Végül kerülővel bekerítik (ILt.4.) A kerítő egyik végét bevágják A másik kerítő végét kissé vékonyabbra nyújtják Majd a vágás közé illesztik ás kissé megsodorják A kerítőt eíőször arra a fonatra teszik amelyik legelőször került a kalácsdeszkára. A kerítő mellett levő fonás felső szálát felemelik és a kerítőt az alsó szálra teszik Ezután a felemelt tésztát jó erősen rányomják hogy ne legyen vastag. így kerítik be körül a kalácsok A kerftőnél arra kell vigyázni, hogy a csomók egymástól egyenlő távolságra essenek Szükség esetén igazítják A kerítő két végét - a kezdéssel szemben - összenyomják A kerítőt feszesre húzzák mert különben ráncos lesz. De nagyon meghúzni sem szaBad. mert akkor meg elvékonyodik A kerítő hosszát is rendszerint úgy eltalálják hogy a végéből alig kell levágni Végül a kalács szélén az összenyomott csomók végeit körös-körül levágják A végeknek jól alávágnak. hogy fel ne pördüljenek A levágott végeket összeszedik összenyomkodják és a sütőteknőbe teszik Kelni hagyják. Amikor a teknőből kifogy az any a tészta.akkor kulcsost fonnak belőle. Ennek a végéből kismadarat, kisdúcoU vagy fügét esi - nálnak A kulcsoskalács fonása gyorsan halad. Közepes nagyságú lakodalomra készülő kulcsoskalács akkor halad jól, ha egy darabolja, kettő sodorja és három fonja.A- mikor az egyik teknőből kifogy az anyatészta, már a másik teknőben levő tésztát is lehet darabolni, sodorni és fonni
