Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Gazdapusztai Gyula: A gyopárosi kora vaskori kardlelet vallástörténeti vonatkozásai
Gazdapusztai Gyula: 13. A GYOPÁROSI KORA VASKORI KARDLELET VALLÁSTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI Amíg az elmúlt és jelen évek kutatá - 8 a inak eredményeiből meglehetősen ismerjük Békésmegye kő-, réz- és bronzkorát.(l) sokkal kevésbé mondhatjuk ezt. ha a korai vaskorszak idejéről van szó. A megye múzeumaiban vannak ugyan szórványos leletek (elsősorban fémtárgyak), de a Tatársánc kivételével rendszeres, korai vaskori kuta - tásról területünkön nem beszélhetünk(2) Egyúttal rá kell mutatnunk őskorkutatásunk egy olyan hiányosságára is, amely meglehetősen nehézzé teszi a megye területén ebben az időszakban lezajlott esetné - nyelt, történelmi és népvándorlási kérdések tisztázását. Nevezetesen arról van szó,hogy a korai vaskor történetét. Alföldünk tekinte - tében. a kutatás általánosságban is elhanyagolta. Tompa Ferenc, a magyarországi őskorkutatást összefoglaló munkájában, majd Budapest történetét ismertető dolgozatában annyit állapít meg csupán, hogy a korai vaskor időszakában, illetve annak első felében. vidékünkön a bronzkori őslakosság élt tovább, amelynek kapcsolatai kiterjedtek É és K felé is. Valószínűleg nagyobb tömegű idegen bevándorlással nem számolhatunk ezen a területen, a korai vaskor első felé - ben. Ilyenre csak a preszláta és szkíta foglalás idején került sor. (3) A bronzkor végén Békés megye területén a gyulavarsándi kultúra népe ütött tanyát. (4) Valószínűnek látszik hogy ezek éltek itt a korai vaskorban is. de anyagi kultúrájuk elsősorban bronziparuk ez időben jelentős fejlődésnek indult, A fent elmondottak miatt tehát különö - sen kívánatosnak látszik hogy a terület korai vaskori emlékeinek kutatására az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordftsunkegyrészt a múzeumokban lévő leletanyag publikálásával. másrészt pedig az emlékanyag rendszeres kutatásának megindításával. Dolgozatunk ennek a gondolatnak jegyében született meg. és a tárgyalásra kerülő leletek jelentőségét csak növelheti az a körülmény, hogy segítségükkel a korai vaskor lakossá - gának gazdasági és társadalmi életébe is bepillantást nyerhetünk. I. . Az Orosházi Szántó-Kovács Múzeumban 52.61.1 és 52.51.2 leltári fezám alatt van két bronzkard. Gycpárosfürdőn. a községi szálloda építésekor kerültek elő; egymás mellett, a földben találták őket. A szemtanúk vallomása szerint a kardokat a földbe függőleges helyzetben, azaz «földbe szúrva* találták meg.(5) A Gyopáro8-fürdő Orosházától ÉNy-ra, mintegy 3.5 km-re van. a hasonnevű, természetes eredetű tó partján. Ez az állóvíz közelítőleg É-D irányú, partjait természetes talajhullámok. kisebb - nagyobb dombocskák övezik Egyik ilyen dombon, a tó ÉK-i part - ján épült az 1930-as években a községi szálloda, amelynek alapozásakor a kardok előkerültek Egyéb lelet nem származik innen, A kardokat az alábbiakban ismertetjük: (6) 1. liliomlevél alakú pengéjű, tömörmar - kolatú. korongos markolatvégű bronzkard. A markolatot záró korong elliptikus, közepéből
