Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
150 pácai, szénási és komlósi kommunisták Nagykőrösön beléptek az újjászervezett Vörös Hadseregbe. Az öregekből megalakították az 51.. 52.. 53.. 54. Vörös ör Zászlóaljakat Az 51. és 52. zászlóaljaknak orosházi politikai megbízottja volt. az 51-nek Görbics László, az 52,-nek pedig Németh András. Az 51. zászlóalj először a Tisza vonalánál Alpár mellett állt szemben a románokkal, ott maradtak egészen a nagy májusi offenzfváig. Később a szerb-demarkációs vonalra kerültek vonalvédelemre. Halason volt a zászlóalj parancsnoksága. Itt mindig egy század tartózkodott kettő a vonalban, egy század pedig Jánoshalmán. Résztvettek a soltvadkeiti ellenforradalom leveréséhez melynek gócpontja Kalocsa és környéke volt Az ellenforradalmi lázadás kiterjedt egészen Halasig. Az ellenforradalmárok megrongálták a Soltvadkert és Kiskőrös közötti vasútvonalak ezt Görbics László vezetésével egy szakasz vörös katona állította helyre. Soltvadkerten a lázadás következményeként nagy lövöldözés volt. mikor a vörös csapatok erősítései megérkeztek. és hősi harcban sikerült az ellenforradalmat leverni.* A gyanús elemeket letartóztatták, kihallgatták, majd Kalocsára kisérték. A soltvadkerti ellenforradalom leverését Görbics László és Jakubik József együtt személyesen jelentették a Kalocsán tartóz - kodó Szamuely Tibor elvtársnak Az összeomlás idején Budapestről kapták az értesítést. hogy a románok támadása újból megindult. és hogy ne vegyék fel a harcot,hanem tegyék le a fegyvert. «Mi ezt nem egészen értettük-hiszen egészséges zászlóaljaink voltak, és a harckészséggel sem volt baj. Volt 15 lovas géppuskánk, századaink 120 embert számláltak Árulást gyanítottunk Az összeomlás Kalocsán ért bennünket, ahol letettük a fegyvert A románok kocsikkal elszállították embereinket Kiskőrösre, ahonnan, - ahogyan mondták - hazamehetünk majd.» - mondotta Görbics László. A Tanácsköztársaság bukásával megszűnt a dolgozók állama, kezdetét vette az ellenforradalmi terror. Békéssámson főjegyzőjének a közállapotokról szóló jelentése, amely 1919. október 2-án kelt. ezt mondja : «A hazatért kommunisták közül a vezetőket és lázitókat. szám szerint hetet a román katonai hatóság letartóztatta és elszállította .» (35) A terror méginkább növekedett a román csapatok kivonulása után. A románok a vármegye területét februártól márciusig terjedő időszakban hagyták el C„. Orosházáról 1920. március 29-én vonultak ki Másnap délelőtt érkezett vasúton az antant missió. Az antant csoport az orosházi állomáson egy órát tartózkodott Déli 1 órakor futott be Hódmezővásárhelyről az a vonat.amely «a nemzeti hadsereg» egy zászlóalját hozta. A magyar kormány biztosítottnak nyilvánította a szabadságjogok törvényes kereteken belül való gyakorlását mindenki részére. Szigorúan kötelessé tette minden hatóságnak és hatósági közegnek, hogy tartózkodjanak az olyan intézkedésektől, vagy magatartástól, amely a szabadságjogok gyakorlását akadályozná.A rendeletet a gyakorlatban egészen másképpen hajtották végre,# (36) Békés vármegye főispánjától kibocsátott bizalmas körirat valamennyi város polgármesterének és a községek főjegyzőinek széleskörű kémhálózat, besúgó rendszer megteremtését javasolja: «Közigazgatási szerveink rendkívülien igénybevett hivatalos munkájuk miatt nem terjeszthetik ki működési körüket min - den irányban a társadalmi mozgalmakra és tünetekre. s annál kevésbé lehet idejük azok állandó megfigyelése. . . E célból felkérem pol-V.
