Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén

140 dapestről is megjelent nála egy központi Nyisz­­tor nevű kiküldött. Minden idegent állandóan fi­gyelünk. Kérjük a csendőrséget utasítani, hogy a feni jelzett titkos összejövetelekt ő is figyeF je. Már ez alkalommal kérjük, hogy a központi kiküldöttek részvétele mellett netán tartan­dó népgyfiléseket lehető kevés számban mél-Csorvás, 1918. április (Gyulai Állami Levél­tár, főjegyzői iratok.) III. tóztassék engedélyezni. Az eddig tárgyaltakból kitűnik.hogy a forradalmi helyzet kialakulásához a feltéte­lek biztosítva voltak. Összefoglalva ezeket a feltételeket a következőkben látjuk: a földkérdés megoldatlanságában, a földért ví­vott. s végül a háborúellenes mozgalmakban, v A polgári-demokratikus forradalom. «Gyapjúért mennek el sokan és megnyír­va térnek vissza.“ írja Cervantes a Don Qui­jote című regényében. Az egész imperializ mus megnyírva, megtépázva került ki a hábo­rúból. Szeiet vetett, és vihart aratott. Az Oszt­rák-Magyar Monarchia gazdasági.politikai.ka­tonai bomlása 1918 októberében megérlelte a forradalmat. Amint Budapestről 1918. október 31- én megérkezett a távirati értesítés, hogy a kor­mány-hatalmat a Magyar Nemzeti Tanács vet­te át.megyénkben is mindenütt azonnal meg - alakultak a helyi Nemzeti Tanácsok.Nyomban követte a megalakulást a harctérről hazatért katonák.valamint a munkásság egyesüléséből alakult Katona és Munkástanácsok megszerve­zése. Görbics László,az orosházi Szociáldemok­rata Párt helyi szervezetének elnöke így em­lékezik vissza e sorsdöntő eseményekre. « A pesti forradalom megtörténte után Szeme - nyei Pálhoz az SzDP. Központi Vezetőségé­nek nevében Farkas István pártvezetőségi tagtól sürgöny érkezett, melyben felszólított minket, alakítsuk meg a Nemzeti Tanácsot. Elhatároztuk.hogy másnap ezt végre is hajt juk. Az itteni szocialistákat és a radikális ér­zelmű polgárság képviselőit felszólítottuk, ve­gyenek részt a Nemzeti Tanácsban.". Másnap Torkos Kálmán főjegyzővel való megbeszélés alapján összehívtam a községi képviselő-tes­tületet a régi községháza épületében. Szeme­­nyei Pál pedig azt a megbízást kapta, hogy szervezze meg az embereket és tömegde­monstrációval adjanak kifejezést az átalaku­lás szükségességének. A községi képvise­lőtestületi gyűlésen Torkos Kálmán fő - jegyző bejelentette, hogy a régi tisztviselő­gárda lemond, és hogy itt is megalakul a Nemzeti Tanács.mely átveszi a közigazga­tást. Közben Szemenyei Pál vezetésével a földmunkások, a hadiözvegyek, katonák fel­fegyverezve - kik lövöldöztek örömükben - polgárok nagy tömegben ellepték a Kos­­suth-teret és a piac teret nagy zajgással. A képviselőtestületi gyűlésen a virilisek. pl. Csizmadia András, ellenállni próbáltak, né­­hánya. így a főjegyző. Torkos Kálmán is megrettenve figyelték az eseményeket. Kint a nép nyugtalankodni kezdett a sokáig tartó huza vona miatt. Szemenyei Pál harmadma­gával bejött a gyűlésre, és ott előadták a nép kívánságát, hogy alakítsák meg a Nem­zeti Tanácsot, és ne húzzák már annyit az időt. Végül is megalakult az Orosházi Nem­zeti Tanács, választás alapján, melynek el­nöke én lettem, alelnöke Flór József borbély­mester, titkára Szemenyei Pál cipészmester, jegyzője Tafler Elek. Dr. Mitlasovszky János újságíró és lapszerkesztő, a parasztság képviselői közül Rajki Sándor. Küllei Pál és Laukóczi. megalakították a Katonataná - csőt. A helyi szakszervezeti csoportok pe­dig megalakították a munkástanácsokat, az asztalosoknál, kőműveseknél, cipészeknél . szabóknál és a közalkalmazottaknál. Ezután Szemenyei Pál vezetésével és az egész iUuael együtt körbejártuk a várost. és felszólítottuk a különböző szerve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom