Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
141 zeteket intézményeket, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Tanácshoz. Mindenki csatlakozott, mé< a régi munkapártiak is. Konkoly Tihamér a főszolgabíró, Torkos Kálmán főjegyző, a csendőrség. a rendőrség is. kisbirtokosok és gazdag birtokosok is. Természetesen nem volt ei sétamenet, a nép elkeseredése kirobbant, különösen Lázár Lajos a katonai ügyosztály vezetője ellen, aki a katonai felmentéseket és a hadisegély ügyeket intézte. A hadisegélyes aszszonyok. katonák meg akarták lincselni. Lázár félelmében a háza padlásán át meneküli A népharag elkergette Sziber Gyula birtoknyilvántartót és Kúnos István jegyzőt - «menjen legelni» - kiabálta a tömeg.» A változás hasonló mó dón ment végbe az orosházi járásban és a megye egész területén. Álljon itt bizonyítékképpen «Békésvármegye Hivatalos Lapja» 1920, április 20-i első számá - ból Dr. Daimel Sándor alispán jelentésének kivonata: *A néphangulat ellenszenve különösen a köztisztviselők. főképpen a községi jegyzők ellen fordulL A községi jegyzők közül igen soknak egy pár óra alatt el kellett hagynia a nép fenyegető magatartása miatt helyét, a megyei tisztviselők közül is a szeghalmi járás főszolgabírája és szolgabfrája volt kénytelen elmenekülni Hasonlóképpen kényszerültek a vá - rost elhagyni Gyula város polgármestere, főjegyzője. rendőrfőkapitánya és főszámvevője.később. ... a szarvasi, azután békési járások főszolgabírói* . .» Ennek így kellett történnie, mert a nyomorban, szolgaságban, háborús hisztériával fertőzött a háborús idegfeszültségben lévő emberek szubjektív cselekedete volt ez az elnyomással szemben. Ezt demonstrálta a november 3-i gyulai nagygyűlés és tömegtüntetés is. A népharag elemi erővel tört fel Tótkomlóson a nép a kereskedők üzleteit és magánlakásait feldúlta, egy Újhelyi nevezetű kereskedő hár zát felgyújtotta. Pusztaföldváron a nép szintén a kereskedők ellen fordult Békéssámsonban Wol - finger Miksa nagybérlő gazdaságát megrongál - ták. Orosházán, Gyulán az átalakulás nem párosult ilyen jellegű kitörésekkel Általában a Nemzeti Tanácsok legfőbb feladatuknak a rend, nyugalom és a vagyonbiztonság megóvását tartották. ezért szervezték meg a szociáldemokrata hadügyminiszter rendeletére «ovember 4-én mindenütt a nemzetőrséget Ez a magatartás politikai állásfoglalás természetesen a Nemzeti Tanácsokban résztvevők osztályhelyzetéből és általános politikai állásfoglalásukból következik, A Nemzeti Tanácsok általában kispolgári összetételűek voltak Így a kispolgári vezetés érvényesült Ez egyúttal megfelelt annak az általános politikai arculatnak, amely 1918. október 25 és 31. között alakult ki, és amely végeredményben burzsoá-szociálde - mokrata vezetés volt Vizsgáljuk meg a Nemzeti Tanácsok összetételét: Csorvás község Nemzeti Tanácsában a következők vettek részt: Sipo8 András evangélikus lelkész, Kabódi András takarékpénztári könyvelő, Lőbl ÍÓzsef volt községi állatorvos, sth, A kispolgári vezetés nem elégíthette ki csak egy bizonyos határig a tömegek követelését Sokszor szubjektív érdekeiket' -, fölé rendelték a tömegek érdekeinek, A földhöz nem lehetett nyúlni a kommunista szervezkedést akadályozták, stb. Ezzel a politikával a kielégftetlenség állapotában hagyták az agrárpr öle társág napszámos munkások tömegeit, megfosztották önmagukat n forradalmi bázistól Ennek eredménye nem lehetett más, mint az. hogy a'.'í tömegek passzívak maradtak a Nemzeti Tanáccsal szemben . Figyelemre méltó, hogyan reagál erre a tényre Dr. Mitla80V8zky lapja az Orosházi Friss Újság 1919. február 19-i száma «Adós fizess» című vezércikkében: «Naponta tapasztalhatjuk, hogy a mi népköztársasági kormányunk ajtu - ján ököllel kopogtat a kielégítésre váró köve - telés, a kilincset egymás kezébe adó demonstráció serege, ami mind kapni szeretne, csak azt nem tapasztaljuk, hogy olyanok keresnék fel a népkormányt, a kik adni is akarnának már neld. . , Arról is olvashattunk már, hogy a Népköztársaság megalakulása óta senki sem akar adót fizetni . .(18) A legégetőbb prob - lóma, mely megoldásra várt, a földkérdésvvolt A földkérdésben elfoglalt álláspont döntő mértékben meghatározza a Nemzeti Tanácsok politikai szerepét Azt. hogy a dem okratikus forradalom következetes végrehajtói-e. vagy pedig megalkuvók Ebből a szempontból érdemes Görbic8 László visszaemlékezéseiből idézni:
