Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
10. (28) Ifj. Olasz E., Arch.Ért. 81 / 1954/ 189-190,1. 3.kép. (29) Hampel J., Újabb tanulmányok a honfoglaláskori kor emlékeiről/Bp. 1907/59. I 2.,4., 42.13. (30) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a temetőt már a Xsz. bjelobródi kultúrájában használták, mert mint Gerevich L. megállapítja sa halántékkaríkák régi forrná - jukban még a XIII. században is élnek*(Gerevich L,. Bp.R XIII.)/1947/ 132. 17,jegyz. 135.163.) ' (31) Alaprajzi beosztása a mezőkovácsházi (Bálint A., Dóig. Szeged.XV. 1939. XXI.I 2. ),valamint csecstói (Foltiny I.-Korek J,,lm. Vilit.) XI-XIlsz. fordulóján épült első templomokéval mutat rokonságot (32) Hasonló téglák kerültek elő a középkori Tótkutas község temetőjének 2. (1 . alább a 46.jegyz.) és a kardoskúti Hatablaki Kápolna körüli temető 16. sírjából (ifj. Olasz E., Árpádkori templom és temető a kardoskúti Templom-dombon c.s.a.lévő dolgozat 2. j.).Kálmán és Il.István dénárjával keltezve. (33) A falu területe már a késő szarmata korban lakott volt amit a felszínen heverő cserepeken kívül a tanyában talált Valens ■ (364-373) érem (Cohen 11.47) is bizonyít (34) Méri I., Arch.Ért 78/1952 / 58. - Ifj, Olasz E., Középkori leletek Békéssámsonpjn. Emlékkönyv hazánk, felszabadulásának és az Orosházi Szántó Kovács Múzeum fenn - állásának 10 éves évfordulójára (Orosháza , 1955) 28. 4J. (35) Az egyik (3.kép 5.) kvarc szemekkel soványított agyagból kézzel formált barnásfekete színű. Felületét ékalakú rovátkolások között bekarcolt vonal díszíti A másik (3.kép 3. ) jól égetett, vörös színű, szemcsés iszapolású s korongon készült Külső oldalát bekarcolt körbefutó vonalak töltik ki- Ily.tn edénycserepek nagy számmal kerültek elő a kaídoskúti Hatablaki Kápolna mellett 1955-ben feltárt lakóházból és szemétgödörből (Méri I. publikálatlan tervásatása.) (36) Harsányi P., Num.Közl. 11 / 1912/ IX.34.- Eperjesy K., Dóig.Sztffted. 2/1926 / Welsl H.K. variánsa. (37) Fejlett forma, mert 1,2 cm magas felhajlított sarkai vannak és 6 keskeny fejű szeggel erősítették fel. Ii: iiO.8. Sz.: 1L3 cm. (38) Valamennyi korongon készült, barnásvörös színű, szemcsés iszapolású.jól égetett és bekarcolt vonalakkal díszített.- A- nalógiáikat a 35, jegyz.-ben leírt lelőhely szolgáltatta. (39) A szeg fejét vékony mészhabarcs réteg borítja. H.: 7.5 cm. (40) H.: 11.5 cm. amelyből a tövisre 2.5 cm esik.- Majdnem megegyezik a többször idézett kardoskúti Hatablaki Kápolnánál (Ifj.01asz E.,Arch.Érl 81 / 1954/ 198.L2.kép6) és Sövényházán a Kőtöréshalmon (Széli M Dolg.Szeged. XIX. 1943. LIX.L1.) előkerült sarkantyúkkal (41) Méri I., lm. 36.15. képen a középső. (42) így pl Szeremlei S„ Hódmezővásárhely története-' II, / Bp., 1907/442,1.j. - Békésvármegye története ILGyula. 1896. / 334: Brovoszky S„, Csanádvármegye törté - nete - 1715-ig II./Bp.. 1897/602. (43) Széli M. feltevése, hogy a falu a kardoskúti határ D-i részén levő Barackosi dűlőben állott. ( Dóig.Szeged. 16/ 1940/ 169.l2.kép 46.)/ teljesen elhibázott (44) A templom közelében talált IV. István (C.N.H.I.98) részérem és a Fülöp András-féle homokbányából előkerüli XVI. századi patkó a település felső határának meghatározásánál nem jöhet számításba . mert a felszíni nyomok sem mutatnak későbbi településre. (45) Szeremlei S„ lm. V. 834-835. (46) Az elpusztult falu területén több alkalommal terepbejárást végeztünk. A felszíni nyomokból megállapítottuk, hagy a község korai és késői település-rétegének
