Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
11. nagysága és formája nem egyezik egymással Az Árpád-kori réteg szétszórt rend - szertelennek látszó településképet mutat s a Szárazér partjától kissé távolabb, a kastély mögött húzódik. A késő-középkori település viszont közvetlen az ér enyhén hullámos felületű É-i és D-i partjára, hosszan elnyúló keskeny formában települt, amely e~ lőtte már a szkíta-szarmata korban lakott volt. Itt az elszántott lakóházak helyén sok a cserép, valamennyi XV.-XVI.századi fazék és kályhaszem töredék Vannak köztük Passau környékéről importált grafitos anyagú, perembélyeges darabok is, A falu temploma a kastélytól kb. 80 mre DNy-ra az ér É-i partján levő emelkedésen épült, de tégláit 1929-ben a környékbeli lakósok széthordták Körülötte temető volt, amelyből 1952 őszén liárom egymáson fekvő csontvázat tártunk fel. (Említi B. Thomas ESz. Burger A.: Arch,Ért. 82/ 1955/ lol., de a lelőhelyet tévedésből a kardoskúti határba helyezi) 1. sír. 52 cm mélyen, 83 cm höszszú elporladt gyermekváz. Irányítása: Ny-K. Kezei a test mellett kinyújtva. A koponya mindkét oldalán egy-egy’ szétmállott S-végű bronz hajkarika. A sír fenekén faszénrögök és szenesedett gallydarabok voltak 2. sír. 78 cm mélyen bolygatott női váz. A medencétől lefelé eső részét a 3. sír ásásakor feldúlták Irányítása: K-Ny-tól 20°' kai eltér D-felé. Koponyája balra fordult, alkar - csontját a medencére helyezték. A csontok elkorhadtak Mellékletei: 1. Feje alatt lapjára fektetett tégla. M: 28x16x5 cm. 2. Szájában Kálmán (C.N.H.I.45.) ezüst obulusát találtuk . 3. sír. 95 cm mélyen, 167 cm hosszú, jó megtartású férfiváz. Irányítása: K-Ny-tól 45o-aI tér el É-felé. Kezeit a mellen összekulcsolták A jobb medence-tányéron I. Ferdinánd 1552-ben vert ezüst dénárja. (Harsányi P.: Num, Közi. XIII.évf. 189. a varián - sa.) A sírok irányítása fejjel nagyjából Ny - nak történt, s a szegényes mellékletek arról tanúskodnak hogy a temetőt a XI—XII. század fordulójától a XIV. század második feléig használták (47) Szeremlei S., lm. 11. 440.
