Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

„Kecskeméti részlet" című /X. és XI. színes tábla/ művek a kor európai festészetével egyenrangú színvonalat képviselnek. A telep tagjai tisztelték Gauguint, s a kubizmust is jól ismerték: A városban álló barátok templomát erős érzelmi azonosulással, ugyanakkor geometriailag pontosan szerkesztve vetíti elénk Perlrott. A Kálvária és az előtte lévő piac Ivánéinak is kedvelt, témája volt, több változatban is megörökítette. /23/ Ezek a munkái elnagyoltabbak, stilizáltabbak Perlrottéinál, aki friss francia élményeit is földolgozta ezekben a munkákban. Ottani tapasztalatait kamatoztatta, kereste a tárgyak, motívumok szerkezetét, kapcsolódásaikat. Megakadt a szeme egyegy városrészen, utcasoron, parkon. /XII. színes tábla/ A Cézanne-tól kapott ihlet és útmutatás is itt és ekkor kristályosodott ki. Cézanne térbeli mélysége, plasztikai ereje megragadta Perlrottot. A csendélet kellékeit, a konstruktív formákat könnyen, maguktól értetődően ábrázolta. Motívumai már önmagukban véve konstruktív jellegűek. Érdes törésű, egyszerű vonalú kancsók, lapos tálak - zárt tömböket formálnak. Nagy, széles ráncokban megtörő abroszon olvad szét a fehér ezernyi árnyalata. Néhány alma, egy-két edény, terítő, szobor, esetleg a szobasarok két fala - ennyiből áll az egész. A csendéleti részek klasszikus nyugalma és a szobrok lendületes plasztikája között éles belső ellentét feszül. /XIII., XIV és XV színes tábla/ A később festett csendéleteinél ugyanúgy megmaradt a szerkezetiségre, a szilárd képépítésre, komponáltságra való törekvés, azonban minőségileg változó színvonalon. A csendéleten és a városképen kívül az emberi alak, vagy több alak egymás mellé rendelése is foglalkoztatta. /6. kép/ Több művén szerepeltette kedvelt cigány modelljeit, különböző elrendezésben. A művészetszerető közönségnek olyannyira megtetszett a ma már erőltetett szertelenségét mutató „Modellek" című olajkép, hogy 1917-ben elnyerte vele az Erzsébetvárosi Kaszinó 500 koronás díját. /XVI. színes tábla/ A kép négyalakos kompozíció, térdelő női szoborral. Az intérieur és a csendélet műfaját is ötvöző műtermi jelenet alakjai közül két szereplőt kékes-fehér terítővel letakart heverőn látunk, 6. kép Karját keresztbe fonó, álló akt, 1914