Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

a bal oldalit fehér ingben, sárga szoknyában, fehér harisnyában. A kép hátterében álló, minden bizonnyal lványi Grünwald Bélától származó festmény is igazolja a kecskeméti származást, nem beszélve az 1917es díjazásról. Tehát a kép az 1 920-as években nem keletkezhetett, ahogyan a korszakot tudományos igénnyel feltáró kiállítási katalógus jelzi. /24/ A korábbi, 1914-ből származó „Aktos kompozíció" szűkítettebb miliőben, hasonló témát dolgoz fel. A polgári életkép műfaja felé tett lépést. Picasso „Avignoni kisasszonyok" című művével Perlrott valószínűleg Párizsban ismerkedett meg. A nyugati újítók eszköztárából merít, ám alkotói énje súlyosabb, röghözkötöttebb. Más alkat, robusztusabb, magyar és nem francia. /7. kép/ Már korábban utaltam rá, hogy Kecskemét nem helyettesítette, s nem pótolta számára Nagybányát. Hasonlóképpen történt ez az ugyancsak alföldi származású Mikola Andrással is. Perlrott ismételten már 1912-ben, majd 1918-ban is megjelent Nagybányán. Annál is inkább, hiszen az 19

12-es jubiláris kiállításra az egykori lázadó fiatalok munkáiból is több alkotást beválogattak. Ezen az emlékezetes kiállításon kilenc festménye kapott helyet. Csendéletek, tájak, - így például a nagybányaiak kedvenc Klastromrétjét ábrázoló képe -, Önarcképe, a Ziffer-portré és a Cigányok a csűrben című. /25/ A szakmailag magas színvonalú, gyönyörű képek sorából áradt a társadalomtól való elfordulás. Nagybányán ezt a „tiszta művészetért" folytatott harc közvetlen meghatározójának tartották. 1916 nyarán megjelent a kecskeméti telepen Kassák Lajos és Uitz Béla, az aktivista mozgalom két vezéregyénisége. Kassák akkortájt híveket gyűjtött, így Perlrott Csabát, valamint későbbi feleségét, a szintén itt dolgozó Gráber Margit festőművészt is igyekezett megnyerni az avantgarde-nak. „Csak valami újat" - mondogatta. /26/ Az „Egy ember életé"-ben számol be erről az időszakról./27/ A Kassákkör befogadását Kecskeméten már az „Alföld" с folyóirat társadalompolitikai irányultsága is előkészítette. A Lőwy Ödön szerkesztésében, 19

14-ben öszszesen négy számot megélő lap több írásával is szolgálta a modern művészetet, az új szellemű képzőművészet ügyét. A főszerkesztőről Perlrott készített is egy arcképet. /8. kép/ Azonban sem Perlrott, sem Gráber Margit nem csatlakozott a későbbiekben az aktivizmushoz. Úgy látták, hogy Kassák elmélete nem lehet kiindulási pont, inkább végcél. A művésztelep tagjai két alkalommal állítottak ki közösen: 1913 őszén és 19

19-ben. A Kecskeméten dolgozó képzőművészek egyébként a különböző szalonokban mutatták be műveiket. Az együttes jelentkezés nem volt programszerű. Ebben is megmutatkozott a telep heterogenitása. A Tanácsköztársaság idején a kecskeméti művésztelep nagyon népes volt. Itt dolgozott Tornyai János, Koszta József, Kmetty János, Pátzay Pál, Diener 24