Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai nyolcan voltak. Letelepedésük után azonban néhány évvel, 1537-ben a rendi gyűlés visszarendelte Gerláról a ferences szerzeteseket. A gyűlés határozata szerint a kolostor egyházi épület maradt, s azt a püspöknek kellett átadniuk. Néhány szerzetes miatt valószínűleg nem építettek új kolostort Gerlán, így őket minden bizonnyal a régen funkcióját vesztett bencés monostorban helyezték el. Helyileg tehát a XIII. századi monostort és a XVI. századi ferences kolostort az 1984. évi ásatás színhelyére tehetjük. Gerla, plébániatemplom. Egyértelmű adatunk nincs a monostortól különálló falusi plébániatemplomra, de az írásos adatok egy része valószínűleg erre vonatkozik. 1337ben a gerlai András nevű pap 6 garas pápai tizedet fizetett. 1383-ban a Szent Miklós tiszteletére szentelt templom mellett lévő egy sor házat említették. (A monostor szigeten állt.) 1552-ben a plébános 3 forinttal adós maradt, 1713-ban pedig a falu papja Újlaki János volt.

520 Gerla 28. lelőhely, Kőgyes part. Egy feltöltődött régi vízmeder partján lévő kisebb kiemelkedésen Árpád-kori leletek mellett téglatörmelékek, paticsdarabok és embercsontok utalnak egy XIV—XV. század előtt elpusztult településre és valószínű templomhelyére. " Geszt. 1213: Gest, 1220: Guezt, 1341: Gezth, 1401: Fekete Gézt, 1410: Egyházas Gézt, 1458: Gezth, 1475: Eghazasgezth/Kysgezth, 1483: Kyskezth, 1515,1588.

522 Egy 1827. évi kézirat a középkori templom részeiről tudósít. Megtudjuk belőle, hogy a 519 Haan 1870. 66; Krisztik 1891. 78-79; Bvmt I. 183-184, II. 123;Jankovichl991. 183. 520 ВО 1. 31-33; Bvmt II. 123, 125-127; Jankovich 1991. 180-181; MV I. 89; Györffy 1987. 500, 507; Csvmt I. 296, 449. 521 MRT 10. 438. (5/28. lelőhely) 522 VR 164, 243; Cs I. 608-609; Jakó 1940. 245. 117 templom bővítését 1784-ben fejezték be. 1794-ben újraöntötték a „BOLDOG ASSZONY EKKLÉSIA ANNO 1620." feliratú harangot. 1826-ban a templomot ismét bővítették, s ekkor „a D-i oldalon két góthikus ablakoknak berakott nyomát" látták, illetve a „portikus építéskor a tetemek megháboríttattak".

523 1999-ben a mai templom falainak külső oldalán, az ablakok magasságáig leverték a vakolatot, s előtűntek az eredeti templom középkori téglafalainak megmaradt részei. A hajó ENy-i sarka csaknem teljesen ép, máshol jórészt újkori téglafalazású. Az épület bővítése miatt a szentélyt is lebontották, a mai torony és sekrestye szintén későbbi toldás eredménye. A hajó északi falában lévő vakablak szélén azonosítani lehet az eredeti hajó északkeleti sarkát, tehát ma is megmérhető a középkori épület hajójának hossza.

524 Gyán(Köte-). 1229: Zobodian, 1233: Ysou, 1332-1337: Gan/Jan, 1407,1485: Kethegyan, 1506,1509,1588,1591.

525 Az okleveles adatokban három Gyán nevű település is felbukkan: Köte-, Mező- és Vizesgyán. Szétválasztásuk nem minden esetben lehetséges. Középkori egyházra csak az első kettővel kapcsolatban vannak adatok. Az oklevelekben szereplő Szabadgyánt és Izsómonostorát e faluval azonosítják. 1229ben említették Szent András tiszteletére szentelt templomát (patroni ecclesiae sancti Andreáé de Zobodian). 1233-ban Izsómonostora kősórészesedését határozták meg. Kéttornyú monostorának romjait Sarkadtól K-re még a XVIII. században látni lehetett. 1332— 1337 között minden évben 13 garas pápai tizedet fizetett Pál nevű papja.

526 A mai Kötegyán szélén, a Gyepes D-i partján egy 18x10 méte523 Cs. Szabó 1989. 624-625. 524 Szatmári Imre jelentése: МММ RégAd 2318/2000; Kereskényi-Cseh 2000. 28-30, 164-165. 525 Cs I. 609; Jakó 1940. 250-251; Györffy 1987. 620-621. 526 VR 292; MV I. 51, 53, 66, 75, 81, 88; Györffy 1987. 585, 620-621.