Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
118 Kataszter res, К—Ny-i irányú épületmaradvány kiszántott alapját figyelte meg Juhász Irén. A környéken előforduló tégladarabok és embercsontok alapján a lelőhelyet a középkori Kötegyán faluval, s annak templomhelyével azonosította. Л legutóbb végzett terep járások során a templom pontos helyét nem lehetett azonosítani (55. kép). 527 Gyán(Mező-). 1213: Gyan, 1214: Gyan, 1216: Gyan, 1395: Mezewgyan, 1396, 1433, 1438, 1458, 1470, 1480, 1485, 1492, 1496, 1501, 1509,1516,1588. 528 1214-ben Magnus, a gyáni pap perbe keveredett, temploma tehát a falunak már ekkor lehetett. 529 A középkori templomot 1796-ban egy hónap alatt bontották le, mikor mellette felépült az új. A régi templom építőanyagát valószínűleg felhasználták az új templom építésénél. Néhány évvel ezelőtt a mai templom bejáratához vezető lépcsőfokok még a középkori templom kőanyagából valók voltak, de mára mindegyiket kiváltották. Az elbontott épület helye a mai Árpád u. 55. sz. ház portájára esik. Az 1980-as években - valószínűleg félköríves záródású — szentélyében garázst építettek. A környéken különböző földmunkák közben csontvázak szoktak előkerülni. Az Árpád u. 53-55. sz. házak építésekor is faragott köveket és tégladarabokat találtak, melyekből még ma is megvan néhány. Gyarak(Mező-). 1219: Gyrok, 1220: Gyurhc, 1323: Garak, 1429: Kysgyarak, 1552: Mezeogyarak. 531 Az oklevelekben szereplő Gyárak nevű települések (Erdőgyarak, Mezőgyarak) említése Juhász 1971. 156-157; MRT IV/4. Kötegyán 10. lelőhely. 528 VR 187; Bvmt III. 76-77, 125; Jakó 1940. 250; Györffy 1987.620-621. •»J Györffy 1987. 620-621. 550 Cs. Szabó 1989. 631; Juhász 1971. 158; MRT IV/4. Mezőgyán 44. lelőhely. 551 Cs I. 609; VR 221, 243; Jakó 1940. 249-250; Györffy 1987. 622. seit nehéz szétválasztani. A mai Békés megye területére az egykori Mezőgyarak esik. Az elpusztult falu templomának és temetőjének helyét Geszttől D-re, az országhatártól mindössze 30-40 méternyire, kiszántott tégla- és habarcsdarabok, valamint embercsontok jelzik (53. kép). A templomhely Huszár Mátyás 1822. évi atlaszának 33. térképszelvényén is felbukkan „Gyaraki Templom Hely" felirat formájában (54. kép). 532 Gyarmat(Füzes-). 1219: Gormot, 1321: Gyarmath, 1329: Garmath, 1332-1337: Galmad/ Garmad/Garmat, 1468, 1470, 1479, 1552, 1556, 1564, 1571, 1590, 1641, 1654, 1673, 1689. 533 1332-ben és 1333-ban a falu János nevű papja évi 12 garas, 1334—1337 között pedig évi 5 garas pápai tizedet fizetett. 5 4 1552-ben papja 2 forinttal járult hozzá a tridenti zsinatra utazó követek útiköltségéhez. 535 1571ben templomát is számba vették a török defterben. 1630-ban Diószegi Márton, 1675ben pedig Nyíregyházi Bálint volt a pap. Ma is megvan még egy 1635. évi feliratot viselő úrasztali pohár, amely szintén a középkori egyház tulajdona volt. 536 A mai református templom a középkori elődje helyén áll. Az épület XVIII. századi történetéről is igen sok adat maradt fenn. 1712-ben a rövid ideig magányosan áUó templomot befedték, majd 1733 körül és 1750-ben az épületet kijavították. 1777-ben tágas épületrésszel bővítették a D-i oldalon. 1782-ben bontották el a régi templom „kerek végződésű" szentélyét, s a D-i oldalon lévő bővítményt majdnem kétszeresére növelték. A mai templom 1798— 1803 között épült. 537 552 MRT IV/4. Geszt 129. lelőhely; Szatmári 2000a. 41, 55-56. 555 Bvmt II. 115; Cs I. 651; Györffy 1987. 507; MRT 6. 9192. 554 MV I. 50, 53, 70, 76, 84, 88; Györffy 1987. 500, 507. 555 Bvmt 11. 115. 556 MRT 6. 92. 537 BO I. 283; Bvmt II. 115, 117, 119; MRT 6. 91. (5/57. lelőhely); Zsilinszky 1879. 68-155.
