Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
122 adatok alapján az épületegyüttesnek két periódusát lehet elkülöníteni (43. kép). Az első építkezés alkalmával készült el a támpillérekkel megerősített, nyújtott téglalap alakú templomhajó a nyolcszög három oldalával záródó, hosszú, gótikus szentéllyel. Az alaprajzról leolvasható belső hossza kb. 35,2 m, szélessége a hajónál 9,6 m, a szentélyben pedig 7 m volt. A terméskőből rakott falak szélessége 120—165 cm között változott. A harangtorony a szentély DNy-i külső sarkánál állt (43. kép 1). A templom D-i oldalához csatlakozott a kolostor udvara. Ennek K-i és D-i oldalát épületek, Ny-i oldalát pedig csak fal határolta. A XVI. század 30-as évei körül a rendházat átépítették, illetve kibővítették. A templom szentélyét új, tégla alapozású részszel meghosszabbították, s a hajó E-i oldalához kápolnát építettek. A templom belső hossza ekkor meghaladhatta a 40 métert (43. kép 2). A kolostor DK-i oldalán 16 cellából álló épületet, D-i és Ny-i szárnyán pedig egyéb helyiségeket emeltek. Ezzel a gyulai a legnagyobb ferences rendházak egyike lett. Teljes alaprajzát Scherer Ferenc közölte, de ezen a két periódus közötti eltérések csak nyomokban követhetők. 558 A múzeumba került leletanyag kora XV— XVI. századi. Sírok előkerüléséről semmit sem tudunk. Az épületegyüttes területét az 1940-es években beépítették. A rendház helyét már csak a szentély közvetlen környékére kiterjedő romkert mutatja az Epreskert utcában. A romkert kialakítását megelőzően 1962-ben Pamer Nóra végzett itt ásatást, a szentély melletti torony alapozását pedig 1985-ben sikerült hitelesítenünk. 559 1996ban a mai beépített terület külső szélénél — a kolostorépület vélt helye külső, nyugati oldaImplom 1940. 50—51. Az alaprajz részlete megjelent: BmH 1931. szept. 2. 2; BmH 1931. szept. 6. 2; az összesített alaprajz pedig: Scherer 1938. 49—50. között; Szatmári 1994a. 410. A rendházzal kapcsolatos adatok feldolgozása: Szatmári 1994a. 409-435. Kataszter Ián — ásott 20 m hosszú kutatóárokban 5 késő középkori sírt tártunk fel. Az egyik gyermeksírban gömbös fejű bronztűt találtunk. 560 Ezek a sírok bizonyítják a kolostor melletti temető létezését. Eddig ugyanis mindössze a templom szentélyében előkerült kettős sírhely (Frangepán Beatrix és lánya, Mátyás király utolsó sarja, Corvin Erzsébet sírhelye) volt ismert. Gyula, beginák háza. Mindenképpen egyházi épületnek kell tekintenünk a XVI. században Gyulán ténykedő ferencrendi beginák lakhelyét is, bár arra semmilyen adattal nem rendelkezünk. Karácsonyi János feltételezte, hogy a beginák kolostorát még a XV. század közepén alapították. A XVI. század elején a gyulai vár jövedelméből évenkénti juttatásokat élveztek. 1535-ben gyóntatójuk Etey János, ferences szerzetes volt. 1553-1554-ben és 1561-ben is részt kaptak a vár jövedelméből. Lakóhelyük talán a ferences kolostor közelében, a Barát utcán lehetett. Az 1560as évek első felében néhány itt lévő jobbágytelek fölött ők rendelkeztek. 561 Gyula, Szent Elek kápolna. Az ispotályban volt. Mivel fövenyesi telkek illették meg, s Fövenyest a Maróthyak csatolták a gyulai uradalomhoz, nem elképzelhetetlen a kápolna XV. századi léte sem. Első említése viszont csak 1523-ból való, Sadobrics Péter ekkor kapta meg Brandenburgi Györgytől. 562 1526-ban az ispotály jobbágyai 8 forint hadiadót fizettek. 1529-ben téglavetője és fövenyesi jobbágytelkei voltak. 1554-ben az ispotályban lévő szegényekről szóltak. 1558 körül az ispotálynak világi vezetői voltak. 1559-ben a gyulai vár tisztjei lefoglalták a hozzá tartozó fövenyesi telkeket, 1561-ben ezeket visszakapta, de 1562—1564 között e javadalmak megint a várhoz tartoztak. 1561-ben 560 Szatmári Imre ásatása: МММ RégAd 2191/1997. *i Krisztik 1891. 80-82; Bvmt I. 184; Karácsonyi 1924. 550. 562 GyO 82.
